Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
47 sük esetére lett volna törvényes intézkedés. És mai nap is számos törvényünk van, különösen a közjogban, melyeknek biztosítására nincs rendelve sem sanctio, sem biró, sem gens d’arm! De nem is áll az, hogy intézményeink rendszerében ne lenne meg a közeg, mely az amortisationalis törvények megsértése esetében a megsértett államhatalmat képviselné a bíróság előtt, és a közjog által biztosított jogállapotnak helyreállítását szorgalmazná. Hisz az államhatalom legfőbb közigazgatási functioja a kormányra van bizva; a királyt, illetőleg az államot, az egyház körül illető jogok gyakorlatára vonatkozó cselekvési kör: az alkotmány — nevezetesen az 1848 : III. tczikk határai között — a vallásügyi minisztert illeti. Ennek felügyelete és felelőssége alá vannak helyezve az állam kezelése alatt levő kath. egyházi alapok. Ez köteles felügyelni az egyes egyházak világi javadalmainak fentartására és kezelésére is. E miniszternek van közege, mely őt a bíróságnál képviseli: ezen közeg a fiscus! Az ellenvetés tehát, ha tartalma igazolt is lenne: ez esetben sem gyöngíthetné a jogot; de a mint láttuk és tudjuk, az ellenvetés téves, mert közeg hiányában nem szenved a kérdéses állami jog! Tisztelt teljes ülés ! Bevégeztem. Feladatom volt, világosságot keresni azon kérdésre: Hatályban vannak-e hazánkban az egyházi holtkézről szóló törvények ? E feladat tisztán jogi és kizárólag az élő jog alapján volt megoldandó. /Ázt hiszem, hogy e törvények érintetlen voltát és hatályát sikerült kimutatnom./V Szabadjon ezek után, a mondottakhoz még csupán e két szót fűznöm : «Lex imperat». (Zajos, hosszantartó éljenzés és taps.) 47
