Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
за Tehát ugyanazt mondja e törvényről Frank is, a mit föntebb nekem is volt szerencsém bőven kifejteni. Ellenben Kövy csakis Ulászló III: 55., 1647 : 17., 1715: 16. tczikket idézi; mig Nagy Lajos Decr. záradékát föl sem említi. Tisztelt teljes ülés! Azt hiszem, hogy ezek után nem lesz petitio principii azon állításom : /hogy az 1351. évi confirmáló decretum záradéka J1. §-ának tárgya — az ősiség — önálló, vagyis minden más tárgytól független voltul)ogy azon törvény tilalma — illetőleg rendelkezése önálló viszonyokban keletkezett, önálló érdeket szolgált, önálló szükségek által tartatott fönn, s önálló — és messze szétágazó rendelkezéseknek egész complexumában találta fönnállásának és hatásának föltételeit, míg végre azon viszonyok és föltételek átalakultával, a melyek e törvényt és alkotását — az ősi- séget létrehozták, és melyek azt az ország minden viszontagságain keresztül életben tartották — mint kiszáradt növény — az új idők fuvallata által letöretett és szerteszóratott. /De épen úgy önálló és minden más jogi intézmény vegyí- tékétöl független volt az 1498 : 55. tczikknek is a tárgya — az egyházi holtkéz is^onálló viszonyokból keletkezett ez is; önálló érdekeket szolgált ez is ; önálló szükség által tartatott fönn ez is; és a törvények, illetőleg a kötelező jogszabályok egész sora — mint megannyi életföltételek — által jutott érvényre és megvalósulásra ez is! Saját korának volt terméke az egyia, valamint a másik is. Az egyiknek élete és cselekvősége kelet- keztében, valamint még ezután sokáig egyedüli, később a másikkal együttes — vagyis egymás melletti volt a nélkül, hogy bár egyiknek is saját individualitása, önállósága és különállása bármikor megszűnt, hogy tehát a kettő egybeolvadt volna. Az elsőt eltörölte az 1848. évi XV. tczikk. Ezzel eltűnt hazai jogéletünkből az ősiség. De csakis ezen ismert, körülírt, elhatárolt önálló jogi intézmény tűnt el ezzel. A másodikat mindekkoráig érintetlenül hagyta az újkori tételes törvény- hozás. Az egyházi holtkéz tehát mindeddig érintetlenül fönáll. Hasonló a helyzet ahhoz, mint midőn valaki hosszú útra indulva, vándorújának nagy részét egyedül tette meg, azután hozzácsatlakozik egy utitárs. a kivel sokáig és nagy területeken 32
