Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Dárday Sándor: Az alapítványok iránti felügyeleti jogkör szabályozása [118., 1897]
i 18 / fása sem eszközöltetett, minek folytán legalább a hatáskörömbe eső görög keleti szerb egyház alapítványainak kezelése tárgyában a miniszterelnök úrnak előterjesztésére 0 Felsége f. évi junius hó 16-án kelt legfelsőbb elhatározásával elrendelte, hogy az 1868. “évi augusztus hó 10-én kelt kir. rendelet és az 1875. évi május 14-én kelt legfelsőbb jóváhagyásával megerősített congressusi szabályzat rendelkezései alapján a görög keleti szerb egyház és a zárdák összes vagyona a nemzeti egyházi autonom hatóságok által 1896. évi deczember hó végéig leltároztassék s a leltárak egy példánya a magyar miniszterelnökséghez felterjesztessék, felhatalmazván a magyar kormányt, hogy a leltározás helyességéről magának saját közegei által meggyőződést szerezhessen, továbbá, hogy azon esetre, ha a most elrendelt leltározás bármi okból nem foganatosíttatnék, e leltározás a magyar kormány által ejtessék meg. Ezen legfelsőbb rendelkezés foganatosítása jelenleg folyamatban van és nem vonható kétségbe) hogy a görög keleti román egyház kezelése alatt álló alapítványokra is czélszerű lenne azon eljárásnak kiterjesztése. A zsidó hitfelekezet szervezeti czéljaira, köztudomás szerint, ép most folynak nagyobb arányban egy tekintélyes alap létesítésére irányult gyűjtések, melyeknek biztosítására avagy a befolyt összeg kezelésének ellenőrzésére a kormány semmi nemű befolyást nem gyakorol; hacsak önmaguk nem fogják az állami felügyeletet kérelmezni. Mindezekből kifolyólag a bevezetésül felvetett két első kérdésre a válasz meg lévén adva, áttérek azon 3-ik kérdésre, hogy mely intézkedések szükségesek az állam felügyeleti jogának hatályos érvényesülésére ? Kétségtelenül felette kényes lévén a felügyeletnek a ténylegesen gyakorolt jogok körén túl való ki- terjesztése, az állandó felügyeletnek rendszeressé tétele czélirá- nyosan alig eszközölhető egyes törvényekben szétszórtan foglalt! közbeneső rendelkezések útján; mint ez a fentebb idézett iskolai és a megyék háztartásáról avagy a községek rendezéséről szóló törvények rendelkezéseiből kitűnik. A törvényalkotásnak ezen módja megkerülése a nehézségeknek, minek folytán a kívánt megoldás helyett csak még bonyolultabbá válik azon feladat, hogy miként gyakoroltassák az összes alapítványok felett teljesen egyformán az állam főfelügyelete, ami önkényt érthetőleg csak egy újabb speciális és egységes törvény alkotásával eszközölhető. 111 74
