Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)

Dárday Sándor: Az alapítványok iránti felügyeleti jogkör szabályozása [118., 1897]

u ennélfogva jogában áll az iskolai vagyon állásáról, mikénti elhelyezéséről és kezeléséről időnként hiteles kimutatást kívánni. Külön törzskönyvek csakugyan vezettetnek a középiskolai ala­pítványokról a vallás- és közoktatásügyi minisztérium számve­vőségében. azonban daczára annak, hogy az idézett 48. §. első bekezdése szerint ezen felügyeleti jogkör a vallás és közoktatás- ügyi minisztert a közvetlen vezetése alatt nem álló közép­iskolákra, tehát a hitfelekezetiekre nézve megilleti, — azon törzskönyvek adatai a protestáns és az autonom nemzetiségi egyházfelekezetek által fentartott középiskolák alapítványait nem foglalják magukban, a mi pedig a törvény fentebbi rendel­kezése folytán kivihető lenne, eltekintve attól, hogy részesülhet- nek-e állami segélyben vagy sem. Külön törzskönyvek vezettetnek még a vallás- és közok­tatásügyi minisztérium számvevőségében az egyházi czélú alapítványokról is. Ezek azonban valószínűleg csak a folyta­tását képezik a régi időkből származó és a helytartótanácstól átvett törzskönyveknek. Az egyházi czélú alapítványoknak (pl. misealapítványok) bejelentése ugyanis II. József császár fentemlített rendelkezése korától elhanyagoltatván, meg sem kisértetett újabb időben azoknak összeírása vagy nyilvántar­tása. Ép ily módon hatályát vesztette az akatholikus alapítvá­nyok nyilvántartása s így leghiányosabbnak tekinthetjük az egyházi czélú alapítványokról vezetett törzskönyveket. A fenn­álló gyakorlat szerint csak azon egyházak, papnöveldék stb. vagyoni állapotáról vezettetik nyilvántartás, melyek állami segélyben részesülnek s ezért elszámolással tartoznak. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium számvevőségé­nek III., IV. és V. osztályában vezetett ezen törzskönyvek mel­lett, melyek kizárólag az iskolai és egyházi czélú alapítványokra szorítkoznak, az egyéb alapítványok felügyelete legnagyobb részben a belügyminiszter jogkörébe tartozik. Nevezetesen a megyék háztartásáról szóló 1888. évi XV. t.-cz. 15. §-a intézke­dik azon alapítványok iránt, melyek a törvényhatóságok keze­lése alatt állanak és kivételes megszorító intézkedést tartalmaz ugyanezen törvényczikk 8. §-nak második bekezdése a megye­ház alap iránt. E törvény rendelkezése folytán a megyék által kezelt összes alapítványokról 1884. évben egy fökimutatás szer- kesztetett és a belügyminiszter legfőbb felügyeleti jogát akkép 70

Next

/
Thumbnails
Contents