Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)

Horváth János: A strike mint erőhatalom [117., 1897]

11 földdel, ez kapja kívülről az irányt s ennek közvetítésével jönnek be külföldről a segélypénzek. íme ilyen a magyarországi munkások szervezete. E szerve­zetben azonban nem a nálunk dolgozó külföldi munkások képe­zik a többséget, hanem a magyar elem, mely kellő erélylyel és szervezettel a világ minden munkásai közt a legjobban fegyel­mezhető. A fegyelmezett és szervezett tömeg pedig mindig erőt és hatalmat képezett, képez és fog képezni. A magyarországi munkások szervezkedése azonban még eddig nincs teljesen keresztül vive ; azért kell, hogy annak és minden szoczialistikus szervezkedés mintaképét, az amerikai munkás-szervezetet is vizsgálatunk tárgyává tegyük. Az északamerikai Egyesült-Államokban is vannak munká­sok, kik semmiféle munkáskötelékbe sem tartoznak; de ezek száma igen csekély s mint ég és föld, úgy különböznek egymás­tól a szervezett munkáselem viszonyai a szervezetlenétől. Minden iparágban van «union» vagyis szakegyesület, — Angliá­ban «Trade-Union» — mely ismét valamely általános munkás­szövetség kötelékéhez tartozik. Az unió czélja a munkás helyze­tének javítása, munkaszerzés könnyebbítése, és általában a munkást egyenlő gazdasági tényezővé tenni a munkaadóval. Manapság már a munkás-uniók hatalmas állást foglalnak el nemcsak a szocziális, hanem a politikai életben is; sőt a munka­adókkal szerződéses viszonyban állanak. Az uniók rendesen egy évre szerződnek a munkaadóval a munkadíj és munkaidő iránt és ha az unió a szerződés lejártá­val béremelés, a munkaidő, vagy egyéb tekintetben bármely változást tenni kiván, köteles a szerződés egyik pontja szerint összes tagjainak munkaadóit 3 hóval előre értesíteni; különben elvesztette jogát a strikera. Viszont a munkaadó is köteles az unióval évről-évre megújított szerződésben elvállalt kötelezett­ségeit teljesíteni. Ha ezt tenni vonakodik, műhelye, gyára scabshop-nak nyilváníttatik, vagyis nem uniógyárnak vagy mű­helynek s ekként unió-munkások innen távol tartják magukat. Köteles a munkaadó minden előleges megkérdezés nélkül az egyesület kiküldöttét helyiségébe bebocsátani a nap bármely időszakában a szemle megtartása végett; köteles oly munka­vezetőt tartani, a ki unió-tag, ellenkező esetben azt elbocsátani; köteles a munkást jó bánásmódban részesíteni s ha munka­47

Next

/
Thumbnails
Contents