Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Horváth János: A strike mint erőhatalom [117., 1897]
8 le nem fizette, a bíróság ennek lefizetésére nem kötelezheti és viszont, ha valaki a kötbért önként lefizette, ennek visszafizetését bírói úton szintén nem követelheti, nem érvényesítheti. Ez a csekély tilalom azonban semmi gyakorlati jelentőséggel sem bir, mert ezzel szemben a 164. §. kimondja, hogy a munkásokat akaratuk érvényesítésében akadályozni nem szabad; meg van tehát ezzel az engedély adva a strike-pénztárak létesítésére és segélypénzek gyűjtésére is. Ha mi nálunk ezeket a pénzeket a rendőrség lefoglalja, ez inkább czélszerüségi, mint jogi szempontból bírálandó meg. íme, ilyen a mi ipartörvényünk álláspontja. A külföldi törvények nem ilyen szabadelvűek ugyan, mert a mi ipartörvényünk azok korlátozó intézkedéseit nem vette át; de azért azok is kénytelenek a strikeokat eltűrni. Ha már oly munkaszünetelések közben is, melyek a törvényes korlátok közt folynak le, fellelhetők az erőhatalom alkatrészei, mennyire más színben tűnik fel az ügy, ha ezt a gyakorlati élet, a munkásszervezetek szempontjából vizsgáljuk meg. A magyar munkások szakegyesületekbe vannak szervezve. Minthogy pedig nálunk egyesületi törvény nincs, a munkások szakegyletei minden akadály nélkül alakulhatnak meg, mert a belügyminisztérium minden alapszabályt jóváhagy. így p. eme szakegyletek alapszabályaiban a következők foglaltatnak: Az egylet czélja: tagjainak szellemi és szakszerű kiképzése, valamint azok jogainak és érdekeinek előmozdítása. Az egyleti czél elérésének módozatai közt szerepel a többi közt: egyleti és szakipari ügyek megbeszélése. Ez utóbbiak alatt a strike-ügyeket is értik, mert ez is a szakipar körébe tartozik. A munkaközvetítés, a keresetnélküli és keresetképtelen tagok segélyezése szintén mód e szakegyleti czél elérésére. De legfontosabb e nemű módozat : a tagok jogainak és érdekeinek -képviselete a munkaadók, hatóságok és a nagy közönség irányában a munkabér, munkaidő stb. kérdésekre vonatkozólag. Ez az a pont, melyre a segédek az iparosokkal szemben jogaikat alapítják. S az itt mondottakból csakugyan sokat ki lehet magyarázni. De érdekes a következő pont sem: «Ezeken kívül az egyleti élet fejlesztésére közgyűlési határozattal más, az egylet alapszabályszerü czéljának megfelelő intézkedések és módozatok is léptethetők életbe». Ezek szerint közgyűlési határozattal ezek az egyletek mindent tehetnek. 44
