Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Horváth János: A strike mint erőhatalom [117., 1897]
4 megállapítani, akkor ezt a véletlen esettel (casus) kell összeköttetésbe hoznunk. A véletlen az, a mi előre nem látható és el nem hárítható; minélfogva véletlenért senki sem felelős, hanem a véletlen annak árt, a kit sújt. A véletlen eset jellemvonása tehát az, hogy nem csak akaratlanul, hanem inkább erőszakkal idéztetik elő. Míg ezek szerint a véletlennek igen tág köre van, addig az erőhatalom, habár a véletlennel közös is, sokkal szű- kebb körű. Ez alapon az erőhatalomnak a következő jogi értelmezést adhatjuk: Erőhatalom fogalma alatt oly természeti, vagy emberi erőszakot értünk, mely a kellő gondosság mellett sem volt emberi erővel elhárítható ; az erőhatalom ismertető jele tehát egyrészt az erőszak, másrészt az elháríthatatlanság. Erőhatalom a tűzvész, árvíz, háború, vasúti szerencsétlenség, vihar, betegség, sőt bizonyos esetekben a rablás és lopás is stb. Mindezek azt eredményezik, hogy beálltukkal a velük összefüggő jogügylet érvényteleníthető, a kötelezettség megszüntethető és a szerződés felbontható. Bír-e ily jogi erővel a strike? — ezt még eddig a törvény- hozások nem mondották ki és eddig a bíróságok sem nálunk, sem a külföldön szerződésbontó akadálynak el nem ismerték. Mielőtt azonban az erőhatalom fogalmát elemeznők és a strike-esetekre alkalmaznék, szükséges az erőhatalom jogi helyzetét törvényeink keretében megállapítanunk. Az erőhatalom tekintetében egyik legfontosabb törvényünk az 1874. évi XVIII. t. ez., mely a külföldi úgynevezett «szavatossági törvények», különösen pedig a németbirodalmi 1871. évi juniu3 7-iki törvény mintájára készült. E törvényünk a vaspályák által okozott halál, vagy testi sértés iránti felelősségről intézkedik és kimondja, hogy ha valamely vaspálya üzeménél valaki életét veszti, vagy testi sértést szenved, az ez által okozott károkért az illető vaspálya-vállalat felelős. De kivételként hozzáteszi, hogy az esetben, ha a vállalat bebizonyítja, hogy a halált, vagy testi sértést elháríthatatlan esemény (vis major) okozta, akkor a felelősség alól menekül. Látható tehát, hogy az erőhatalom ez esetben a kötelezettséget megszünteti. A kereskedelmi törvényről szóló 1875. évi XXXVII. t.-cz. öt helyen említi fel az erőhatalom eseteit. Nevezetesen a 398. §-ban a fuvarozási ügyletek tekintetében ki van mondva, hogy a fuvarozó minden kárért, mely az áruban az átvételtől a kiszolgálta40
