Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 28-án folytatott vita [121., 1897]
Azt méltóztatott neki felhozni, hogy a telekkönyvi rendtartásnak hallgatása a holtkézi törvényekről egyrészről, — a telekkönyvi rendtartás 69. §-ának szövege, összevetve azon történelmi ténynyel, hogy a telekkönyvi rendtartásnak kibocsátása összeesik az 1855 aug. 18-ikán, megkötött concordatummal, másrészről, — lehetetlenné tesz más felfogást, mint azt, hogy szándékosan hagyták említetlenül a holtkézre vonatkozó intézkedéseket és hogy lehetetlen másként értelmezni a telekkönyvi rendtartást, mint úgy, hogy a concordatum megkötése után kibocsátott telekkönyvi rendelet a concordatum álláspontján van, miért is tekintet nélkül ama kérdésre, vájjon a concorda- tumot nálunk érvényesnek tekintik-e vagy sem, a telekkönyvi intézmény szempontjából a holtkézi törvényeket hatályukat vesztetteknek kell tekinteni. Ha nem is bocsátkozom ezen okoskodás bővebb fejtegetésébe, mert hiszen az előttem felszólalt urak megadták már arra az általam helyeselt választ, a történelmi szempontot illetőleg bátorkodom a t. tanár urat figyelmeztetni, hogy tévedésben van. mert az 1855 decz. 15-én telekkönyvi rendelet nem külön Magyarország számára lett alkotva — az Magyarország számára csak akkor lett kihirdetve. Az 1855. évi telekkönyvi rendelet ugyanis semmi egyéb, mint — igen csekély és kizárólag a helyi viszonyokhoz alkalmazott módosításokkal — az a telekkönyvi rendt., a mely az osztr. császári koronatartományokban már 1851 márcz. 16-án behozatott. Az az érv tehát, hogy a telekkönyvi rendtartás kibocsátása és a concordatum megkötése, mint csaknem összeesők, kizárják annak lehetőségét, hogy nem szándékosan hagyatott volna ki a holtkézi törvények megemlítése, nem állhat meg. De még ha helyes is volna ezen felfogás, még akkor sem áll a concordatumról a telekkönyvi rendtartásra való visszakövetkeztetés; mert a telekkönyvi rendtartás hatályba- léptének ideje alatt, 1860 junius 20-án bocsáttatott ki Ausztriában egy igazságügyminiszteri rendelet, mely az 1871 május 20-án kelt felekezetközi törvény szavai szerint Ausztriában ma is hatályban van, (de hatályban van nálunk is, mert a telekkönyvvel kapcsolatos összes intézkedéseket az országbírói értekezlet megalkotta ideiglenes törvénykezési szabályok érvényükben fentartották), a mely rendelet a katholikus egyházi vagyonnak
