Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 28-án folytatott vita [121., 1897]
? marad, az abból is nyilvánvaló, hogy a kötelmi jogot a telekkönyvi rendtartás ép úgy, mint az osztrák polgári törvénykönyv a «dologhozi jog» szóval jelöli. Az értelem és a dolog természete már azért sem engedik meg annak feltevését, hogy a telekkönyvi rendtartás e §-t csakis a kötelmi jogokra kívánta volna szorítani, mert a telekkönyvi rendtartás 63. §-a határozottan kimondja, hogy telekkönyvi bejegyzés tárgyát csakis dologi jogok képezik ; kötelmi jogok csak kivételesen. A következtetésem tehát az, hogy a telekkönyvi intézmény a holtkézi törvényekkel igen is összefér, s a biró a telekkönyvi rendtartás 69. §-a alapján tartozik vizsgálni azt, vájjon a kért bekebelezés nem ütközik-e valamely törvényes tilalomba, és ha beleütközik, kötelessége azt elutasítani. — Ezek után legyen szabad áttérnem azon érvcsoportra, melynek tartalma az, hogy törvényrontó jogszokás létezik, a mely a holtkézi törvényeket hatályon kívül helyezte volna. Itt első sorban azon kérdés merül föl, hogy Magyarországon lehetséges-e törvényrontó jogszokás vagy nem ? Egy czikkhez kapcsolom fejtegetéseimet a mely ez év tavaszán a «Jogtudományi Közlöny»-ben (11. számában) megjelent és a melyben az van mondva, hogy ezen kérdés felett másutt igen, de Magyarországon vitatkozni nem lehet, «mert hazánkban tételes törvény világos szavakban határozza meg, hogy mi szüntethet meg törvényt. Az 1790—91:12. törv.-cz. ugyanis kimondja: Leges ferendi, abrogandi, interpretandi potestatem in Regno hoc Hungáriáé, Partibusque annexis : legitime coronato Principi et Statibus ac Ordinibus Regni ad Comitia legitime confluentibus, communem esse, nec extra illa exerceri posse sua Majestas sacratissima ultro ac sponte agnoscit#. Ennélfogva «törvényt hozni, törvényt törvényerejüleg magyarázni és törvényt megszüntetni, csakis az országgyűlésnek a koronás király szentesítésével hozott törvényeiben szabad; sem a szokásjog, sem bírói ítélet a már meglevő törvény hatályát le nem döntheti.» így a czikk. En, t. teljes-ülés, azt látom, hogy az idézett törvényczikk szóhangzása tényleg az, a mit abból a czikkiró kiolvas: leges abrogandi potestatem communem esse : a törvénymegszüntetés közös joga királynak és országgyűlésnek ; nec extra illa exerceri posse : az országgyűlést alkotó i«
