Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 14-én és 21-én folytatott vita [120., 1897]
29 javakat szerezzenek. Erre is azt mondjuk: nem lehet, mert itt a telekkönyvi rendtartás ? Ez világosan mutatja, hogy egészen más a szerzési képesség, és hogy ezt egyáltalán nem lehet összeköttetésbe hozni azzal, hogy mi a titulus és modus aquirendi. A telekkönyvi elbirtoklásra vonatkozólag Ausztriában soha e kérdést ezen oldalról föl nem vetette jogász. Fölvetették más szempontból. Először is ott a concorda- tumról volt szó, mely 1874-ben meg lett szüntetve, s ekkor merült fel a kérdés, vájjon visszaállíttattak-e a concordatum czikkei által hatályon kívül helyezett holtkézi törvények? Az 1867-iki sarkalatos u. n. Staats-Grundgesetz-ekben ki van ugyan mondva, hogy fentartatik, miszerint a holtkézi személyekre nézve ingatlanok szerzése és rendelkezése tekintetében külön szabályokat hozhat az állam, de minthogy ilyet nem hozott, azt mondják a legkiválóbb osztrák jogi írók, mint Stubenrauch, Hoffman, Krainz, Kirchstetter, hogy Ausztriában a holtkézi törvények hatályon kívül vannak helyezve, noha — a mint azt a t. előadó ür is kiemelte — van a bécsi legfőbb itélőszéknek egy ítélete 1879-ből, a mely ezen kérdést mintegy mellesleg érintve az ellenkező nézetet vallja. Az 1895 : XLIII. t.-czikkünk- nek «a vallás szabad gyakorlatáról» az a bizonyos rendelkezése is, mely szerint: a törvényesen elismert vallásfelekezeteknek ingatlan vagyonszerzési képessége imaházul, oktatási, nevelési és jótékonysági intézetül, egyházi vagy intézeti alkalmazottjaik részére lakházakul használandó épületeknek, az ezekhez szükséges telkeknek és temetőül szolgáló területeknek szerzésére van korlátozva, a tiszt, tanár elmélete szerint egy nonsens volna. Erre nézve a fentemlítettel analog okoskodás alapján szinte azt lehetne mondani, mit ér ez a korlát a telekkönyvi intézménynyel szemben ? Semmit. Ezzel kapcsolatosan ugyanezen §-ban van egy másik rendelkezés t. i., hogy az ingatlan tulajdonának telekkönyvi bejegyzése csak bemutatási záradékkal ellátott okirat alapján rendelhető el. Ez a sanctio egyik irányban. Hogy e mellett elbirtoklási kérdések előfordulhatnak: az természetes és itt merül fel a törvény sanctiojának tulajdon- képeni kérdése, t. i. az, hogy a törvény rendelkezésébe ütköző jogcselekmény birhat-e érvénynyel vagy sem ? 1848 előtt senki121
