Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)

A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 14-én és 21-én folytatott vita [120., 1897]

2(j

ha ez megvan, akkor a szerződés minden érvényességi kellékkel bir és annak alapján a dologi jogoknak a telekjegyzőkönyvekbe való bejegyzése semmiféle törvényes akadályba sem ütközhet.

Erről különben bőven szólt dr. Csillagh tanár úr s így e kérdéssel nem foglalkozom ; csak pár szóval reflectálok még az njabb törvényekre.

Az újabb törvényekből, nevezetesen az 1888. évi XXXVI. t.-cz.-ből sem lehet a régi holtkézi törvények fennállására következtetést vonni, mert az a körülmény, hogy e törvényben a regále-kártalanítás az egyházak, törvényhatóságok, hitbizomá- nyok stb. részére kötményezett és nem közforgalmi értékpapírokban rendeltetett kiadatni, a holtkéz vagyonszerzésére vonatkozó törvényeknek sem fennállására, sem megszűnésére semminemű következtetést sem enged meg.

Az 1895 : XLIII. t.-cz. 6. és 9. §-ai pedig nem a bevett vallásfelekezetek vagyonszerzési képessége ellen, hanem ellenkezőleg ezek vagyonszerzési képessége mellett bizonyítanak.

A 9. §. ugyanis a jövőben keletkezendő felekezetek vagyonszerzési képességét kifejezetten és kizárólag csakis egyházi és iskolai czólokra állapítja meg; tehát korlátokat állít fel, ellenben a már bevett vallásfelekezetekre vonatkozó jogszabályokat a 6. §-ban továbbra is fentartja.

Ha a bevett vallásfelekezetek vagyonszerzési joga is oly korlátok közé lenne szorítva, mint a milyen az elismert vallásfelekezetekre a 9. §-ban megállapíttatott: akkor a 6. §-ban foglalt jogfentartásnak nem lenne semmi értelme; mert mi tartatott fenn, ha a korlátozás a bevett felekezetekre is fennáll?

He az az érv sem fogadható el, hogy «oly nagyfontosságu kérdések, milyen a boltkéz szerzési joga, nem oldhatók meg következtetés útján és kifejezett törvényes intézkedés híján ezen intézményt jogi hatályában fentartottnak kell tekinteni». Nem fogadható el, mert hisz a XVI. században a protestánsok ellen hozott törvények nem kisebb fontosságúak, mint a boltkézi törvények, mert hisz a lelkiismereti szabadság kérdése a legelső ranguak egyike; eme törvények kifejezetten hatályon kívül helyezve máig sincsenek, de mégis hatálytalanok, mert az 1608: koronázás előtti I. t.-czik a protestánsok szabad vallás118