Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 14-én és 21-én folytatott vita [120., 1897]
10 is léteznek holtkézi törvények. A napokban véletlenül kezembe akadt Francis Pollocknak könyve «Az ingatlan birtokról Anglia- ban». Pollock beszélvén ezen holtkézi törvényekről, ezek okairól, azt mondja: Közel fekszik a föltevés, a mit sokan osztanak, hogy az egyház birtokában levő ingatlan a hűbéri szolgáltatások és a recadentia a fiscalitas érdekét sértette, a modern jogász azonban inkább hajlandó lesz feltenni már az akkori időre is, hogy ezen törvények oka a holtkézi birtokkal járó nemzetgazdasági hátrány. Csemegi Károly elnök: T. teljes-ülés ! Csak egy szót, mert épen legutoljára méltóztatott hivatkozni az angol jog állapotára. En is tudom eztakérdést; 1837-ben indítványoztatott Angliában a holtkéz eltörlése; ekkor Hart- wick akkori lordcancellár mondotta azt, hogy a holtkézi törvények fenntartandók a haldokló ágyának oltalma szempontjából, az örökösök védelme tekintetében, kiknek jövőjéről a haldokló gondoskodni tartozik. Angliában mai napig a holtkéznek jogalapjául, de nemcsak Angliában, hanem mindenütt, a hol holtkézt ismerünk, indokául erkölcsi alapjául, létokául az hozatik föl és helyesnek el is ismertetik. Egyébiránt igen kitűnő, alapos, a források helyes megjelölésével, ha talán itt-ott nem is egészen alapos érveléssel, de igen nagy szorgalommal, buzgalommal hálát és elismerést érdemlő módon méltóztatott a t. előadó úrnak e kérdéssel foglalkozni. T. barátunk előadása is mutatja, mennyire igaz, — különösen a régi törvényekre vonatkozólag — a törvények magyarázzák a történetet, a mint viszont a történet magyarázza meg a törvényeket. E kettőnek, a históriai jogfejlődés szempontjából szoros egymásba tartozása, tüzetes ismerete feltétlenül szükséges, e nélkül a tévedések kikerülhetetlenek, és ép azért bátor vagyok hangsúlyozni, hogy a morte maine-t, a mely sokkal régibb,, mint a magyar törvény, csupán ezen szempontból is, csupán hazai források szempontjából megmagyarázni csaknem lehetet102
