Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Baumgarten Izidor: A vádhatározatról, tekintettel a bűnvádi eljárás javaslatára [109., 1895]
20 vánosság ellenőrizte a biró eljárását és szóhoz jutott a védelem; a bizonyítékok szabad mérlegelésének tana véget vetett továbbá a gyanuokok mathematikai mérlegelésének, de a vizgálóbiró- nak fentartott intézménye a bírói oltalom előnyeitől ezentúl is megfosztotta a terheltet és praejudicialis hatással volt a per későbbi fejleményeire. Az adatok gyűjtése a vádló feladata ép úgy, mint az eljárás megindítása és a büntetési igény képviselete a biró előtt. A vádlói tevékenységnek tulajdonképeni súlypontja a tényállás félderítése. Ha a bűnvádi üldözés ezen részét meghagyjuk a bírónak, nemcsak kedvezőtlen helyzetbe juttatjuk a terheltet, ki az eljárás ezen szakában elfogulatlan bírói segélyt igénybe nem vehet; nemcsak a felelősség tudatát nem engedjük érvényre jutni oly közhivatalnokban, ki a per előkészítése után annak keretéből végleg elválik, hanem a közvetlen észlelés minden előnyétől fosztjuk meg a kir. ügyészt is, ki érdemleges indítványt kénytelen előterjeszteni, mielőtt a bűnper anyagával saját észlelése utján megismerkedett volna. A vád hiányos képviseletének fogja mindig betudni a vizsgáló- bíró, ha a végtárgyalás folyamán romba dől a vádnak gondosan megszerkesztett épülete és a vizsgálóbíró elfogultságára fogja visszavezetni a kir. ügyész, ha az ítélő biró előtt kénytelen egy vádat elejteni, melyet a vizsgálati jegyzőkönyvek tartalmára támaszkodva, legjobb meggyőződése szerint indokolt. Végre lehetetlen a vizsgálóbírói intézmény fentartásával az eljárás közbenső részét, mely a vizsgálat befejezése és a végtárgyalás megtartása között fekszik, elvi követelmények és gyakorlati szükségleteknek megfelelő módon rendezni. Ha a vizsgálóbíró működésének eredményét a törvényszék méltatja, könnyen meg- eshetik, hogy a terheltre nézve kedvezőtlenebb meggyőződésre fog jutni, mint a kir. ügyész és vád alá helyez oly esetben, midőn a közvádló az eljárás folytatását nem kívánja. Ezen rendszer mellett a vizsgálóbírót mint a bűnvádi üldözés közegét felváltja a törvényszék, mint vádtanács. Vagy pedig azon elvből indulunk ki: a hol nincs vádló, nincs biró — és akkor, ha nem is névleg, de tényleg a kir. ügyésznek rendeljük alá a vizsgálóbírót, kit ez tetszése szerint megindíthat és megállíthat. Más helyen foglalkoztam azon prsejudiciális hatással, me72
