Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Vargha Ferencz: A gyermekkorban levő bűnösök [108., 1895]
43 bűncselekmény élettanában, akkor czéltalan volna a büntetés, mert a büntetés mint a posteriori állami cselekmény oly tényezőkre nem gyakorolhat befolyást, melyek az egyénen kívül esnek. A bűncselekmények kosmikus és sociális tényezőit a büntető sociologiának kell forrásánál felkeresni, s a mennyire csak lehet: szűk mederbe visszaszorítani. Az emberi cselekmények azonban benső, egyéni tényezőktől is függenek. Ezen egyéni tényezőkre van befolyása és hatása a büntetésnek; következéskép a büntetésnek is csak ez lehet a tárgya. Az összessége az individuális tényezőknek teszi ki a cselekvő alany egyéni minőségét. Azon benső faktorok, melyek a bűncselekmény elkövetésénél elhatározólag hatnak az egyénre, képezik a bűnös qualificatióját; a kriminális állapotát az egyénnek. A büntetéssel csakis erre az állapotra hathatunk, a mely minden bűncselekmény elkövetésénél megnyilatkozik ; következéskép csakis ez, vagyis az emberben a kriminális individualitás lehet tárgya a büntetésnek. Ez pedig, ha a fentebb előadottakat figyelembe veszszük, nem más, mint a bűnös jellem, melyre a büntetéssel reagálunk. Kétségtelen, hogy a büntetés tárgya határozhatja meg csupán a büntetés minőségét; és épen ez az, a mi a büntetés in- dividualisatióját legégetőbben sürgeti. Minél veszélyesebb a bűnös charakter a közületre, annál intensivebbnek kell lenni a büntetésnek; ellenben, minél erősebb küzdelmet vívott a cselekvő alany erkölcsi egyénisége a bűnre hajtó tényezőkkel, annál veszélytelenebb az individuális jellem, tehát annál enyhébb a büntetés. Sietek azonban megjegyezni azt, hogy bűnös charakterről csak ott szólhatunk, a hol egyéni tényezőkkel vethetünk számot, a hol kosmikus tényezők lépnek fel, melyek alatt minden értendő, a mi az egyén benső sajátosságán s a sociális tényezőn kívül fekszik; ott már a büntetésnek nincs tárgya s csak a prevents lehet helyén való. Ha helyes volna Ьомввово-пак az a tétele, hogy van született bűnöző, a ki már praedestináltan születik, akkor ezeknél büntetésről nem lehetne szólani, mert nem lévén egyéni, hibás charakter a bűntett oka, hanem egy legyőzhetlen természeti erő : a büntetésnek sem volna tárgya. 43
