Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)

Pap József: A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről [110., 1895]

31 tetlen л-olt a kormány részéről kicsalni választ arra nézve, ho­gyan használtassanak, kezeltessenek ezen előkészítő iratok ? El lett vetve azon indítvány is, hogy minden ügyben kötele- zőleg jelöltessék ki egy előadó. Mások szerint az előkészítő iratok csak az elnök által tekinthetők be, hogy a tárgyalás ve­zetésénél könnyebbséget okozzanak. Tagadhatatlan, hogy ezen határozatlansággal szemben na­gyon különféle eljárások honosodhatnak meg, a különféle fel­fogások szerint. A kik azt vitatják, hogy az előkészítő iratok a «szóbeliség halálát» okozzák, azok csak minimális használatát fogják venni, ellenben, kik azon nézeten vannak, hogy a szóbeli tárgyalás önmagában véve nem elegendő arra, hogy egy jó ítélet alapját megvesse, ha a bíróság nem lett kellőleg előkészítve az iratok által, iparkodni fognak, hogy ilyen előkészítés történjék. Ezen kérdésben tehát első sorban az elnök fog dönteni. Nem tartozik az elnök a tanács egyik tagjával sem közölni a tárgyalás előtt az előkészítő iratokat, még az is kétséges lehet, vájjon van-e joga a tanács tagjának követelni, hogy a tárgyalás előtt az előkészítő iratok vele közöltessenek ? Ha az elnök előadót nevez is, köteles-e az előadó írásbeli referádát készíteni, ezt az elnöknek átadni, majd pedig az ülés­ben előadni ? Ugyanezen jogok fogják megilletni az egyes tanácselnököket is, úgy hogy egy törvényszék kebelén belül az előkészítő iratok is különféleképen fognak felhasznál­tatni. Azonban ezen kérdések eldöntésénél az elnökökön és illetve tanácsvezetőkön kívül figyelembe veendő másodsorban a tanács tagjainak jóakarata. Mert az absolute nincs eldöntve, hogy ha már az elnök előzetes Írásbeli referáda készítését óhaj­taná is, erre a tanács egyéb bírói kötelezhetők lennének is. Nem tévesztendő el szem elől, hogy még az ügyvédek maga­tartása is fontos e kérdésnél, mert ha ők nem adnak előkészítő iratokat, úgy elesik az egész kérdés actualitása. Mindenki tehet úgyszólván azt, a mit akar. Minthogy azonban kényelmesebb előkészítő iratokat nem adni, mint adni, előkészítő iratokat nem olvasni és tanulmá­nyozni, mint tanulmányozni, igen érthető, hogy az érdekelt felek 143 \

Next

/
Thumbnails
Contents