Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Pap József: A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről [110., 1895]
31 tetlen л-olt a kormány részéről kicsalni választ arra nézve, hogyan használtassanak, kezeltessenek ezen előkészítő iratok ? El lett vetve azon indítvány is, hogy minden ügyben kötele- zőleg jelöltessék ki egy előadó. Mások szerint az előkészítő iratok csak az elnök által tekinthetők be, hogy a tárgyalás vezetésénél könnyebbséget okozzanak. Tagadhatatlan, hogy ezen határozatlansággal szemben nagyon különféle eljárások honosodhatnak meg, a különféle felfogások szerint. A kik azt vitatják, hogy az előkészítő iratok a «szóbeliség halálát» okozzák, azok csak minimális használatát fogják venni, ellenben, kik azon nézeten vannak, hogy a szóbeli tárgyalás önmagában véve nem elegendő arra, hogy egy jó ítélet alapját megvesse, ha a bíróság nem lett kellőleg előkészítve az iratok által, iparkodni fognak, hogy ilyen előkészítés történjék. Ezen kérdésben tehát első sorban az elnök fog dönteni. Nem tartozik az elnök a tanács egyik tagjával sem közölni a tárgyalás előtt az előkészítő iratokat, még az is kétséges lehet, vájjon van-e joga a tanács tagjának követelni, hogy a tárgyalás előtt az előkészítő iratok vele közöltessenek ? Ha az elnök előadót nevez is, köteles-e az előadó írásbeli referádát készíteni, ezt az elnöknek átadni, majd pedig az ülésben előadni ? Ugyanezen jogok fogják megilletni az egyes tanácselnököket is, úgy hogy egy törvényszék kebelén belül az előkészítő iratok is különféleképen fognak felhasználtatni. Azonban ezen kérdések eldöntésénél az elnökökön és illetve tanácsvezetőkön kívül figyelembe veendő másodsorban a tanács tagjainak jóakarata. Mert az absolute nincs eldöntve, hogy ha már az elnök előzetes Írásbeli referáda készítését óhajtaná is, erre a tanács egyéb bírói kötelezhetők lennének is. Nem tévesztendő el szem elől, hogy még az ügyvédek magatartása is fontos e kérdésnél, mert ha ők nem adnak előkészítő iratokat, úgy elesik az egész kérdés actualitása. Mindenki tehet úgyszólván azt, a mit akar. Minthogy azonban kényelmesebb előkészítő iratokat nem adni, mint adni, előkészítő iratokat nem olvasni és tanulmányozni, mint tanulmányozni, igen érthető, hogy az érdekelt felek 143 \