Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Pap József: A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről [110., 1895]
33 ismert, még pedig igen fontos czéljuk, nézetünk szerint az előkészítő iratokat szilárdabb talpazatra kellene fektetni, mint ahogy azt a javaslat teszi. Az egészen helyes, hogy a bíróság a 277. §. értelmében, tehát szabadon mérlegelve, Ítéli meg, milyen bizonyító ereje van az előkészítő iratokban foglalt beismerésnek. Ha a beismerés hatályossága kérdéseinél a 277. §. alkalmazandó, miért ne alkalmazhatnók azt az előkészítő iratokban foglalt minden tényállítás, ténybeli nyilatkozatra is ? Ha a bíróság a 208. §. szerint az előkészítő iratokban felhozott ténykörülmények bizonyítása szempontjából az előkészítő iratban megnevezett tanúkat a fél kérelmére berendeli, akkor úgy tűnik fel előttem, hogy az az előkészítő irat mégis csak ponderál valamit, az mégis csak figyelembe vehető és vétetik is a bíróság által. Ha tehát részben veszszük figyelembe az előkészítő iratokban felhozottakat, miért ne vehetnők azt egészben is, miért ne vehetné figyelembe a bíróság az előkészítő iratok egész tartalmát ? A félnek még mindig megadható lenne azon jog, hogy a szóbeli tárgyalás alkalmával adja okát, hogy önhibáján kívül vagy egyéb elfogadható indoknál fogva változtatta meg mindazt, a mit az előkészítő iratban eddig előadott 9 Jól tudom, hogy az ellentábor azzal áll elő : kérem, hiszen a szóbeli pernek egyik dogmája az, hogy az ítélet tartalmát a szóbeli tárgyalás tartalma képezze, hogyan lehessen tehát az előkészítő iratokat figyelembe venni s azoknak döntő súlyt kölcsönözni'? Hát az csak egy fictio, hogy az Ítélet tartalmát nem az iratok tartalma, de a szóbeli tárgyalás tartalma képezi, mert a javaslat gondoskodott arról, hogy úgy a kereset, mint az ellen- kérelem, valamint a feleknek egyéb összes kérelmei, ténybeli nyilatkozatai, bizonyítékai, indítványai előkészítő iratba foglaltassanak, világosan kitűnik ez a javaslat 129., 183., 198., 199., 200., 250. és 251. §-aiból. Csakhogy az a baj, hogy a javaslat szerint a szóbeli tárgyalás közben hol hivatalból, hol kérelemre foglalandók írásba vagy jegyzőkönyvbe a felek által felhozott azon új ténybeli nyilatkozatok, melyek az előkészítő iratokban nem foglalvák, vagy melyek azoktól eltérően adattak elő. 135
