Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Pap József: A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről [110., 1895]
13 A perfölvételi tárgyaláson a kereset szóval adandó elő. Ha fölperes kijelenti, hogy a keresetlevélben közölt keresethez ragaszkodik, akkor a keresetnek szóbeli előadása vagy felolvasása csak annyiban szükséges, ha a bíróság azt elrendeli. Ezt én nem osztom. A keresetet mindig szóbelileg kellene előadni, arra való hivatkozás, hogy a bíróság úgyis ismeri a keresetet, nem fogadható el. Hiszen a legtöbb pernél az előkészítő iratokból, melyek kimerítően lesznek előkészítve, szintén fogja ismerni a bíróság az egész pert és mégis ennek daczára szóval kell az allegátákat előadni, és az iratokra hivatkozni nem szabad. A 185. §. szerint a kereset előadása után alperes tartozik pergátló kifogásait egyszerre előadni. Az eljárás további folyamán, tehát elkésve beadott pergátló kifogások csak akkor vétethetnek figyelembe, ha hivatalból észlelendők, vagy ha alperes valószínűvé teszi, hogy önhibáján kívül előbb nem érvényesíthette. A szóbeli tárgyalásnak egységesnek kell lenni, a sokszori halasztások halálát képezik a szóbeli pernek. Élesen megkiilön- böztetendő, mi tartozik a perhez, annak folytatásához és mi idézi elő tulajdonképen a pert ? A javaslat indokai szerint a perben két tény álladókkal van dolgunk: a pernek tényálladé- kával és a perbe vitt jognak tényálladékával * A caesura nem új fogalom. A római jog is ismerte. A legis actiok pl. peralapítási cselekmények voltak, a judex privatus előtt lefolyt tárgyalás ellenben eljárás in jure volt, vagyis az érdemleges tárgyalás. A középkor jogászai szintén ismerték a litis contestatiot. Ez szerintök egy válpont volt «fundamentum et initium judicii». Az írásbeli per, az esetlegességi és tárgyalási elv uralma alatt azonban a caesura ki lett vetkőztetve eredeti jellegéből. Két részre osztotta ugyan a pert továbbra is, az igaz, de nem a fent kijelölt elvi alapon. A per első szakába utalta nemcsak a pergátló, de az összes * Indokolás a magy. polgári perrendtartás tervezetéhez. 36. 1. 125
