Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Pap József: A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről [110., 1895]
5 пак, a hazai talajba átültetve, megfogamzottak-e, s megvalósították-e azon sok szép és jogosult reményt, a melyet ezen törvényhez fűztünk ? Még csak egy éve lépett életbe az 1893. évi XVIII. t.-cz. Emlékezünk mindnyájan, hogy most egy éve mily félve és aggódva, de egyszersmind reménykedve is tekintettünk a jövőbe, s habár hiányzik még nálunk a sommás eljárás terén sok kérdésben a megizmosodott s megállapodott gyakorlat, habár bírák és ügyvédek előtt az új törvény egyes részei még mindig kétségesek, s habár a felsőbb és legfelsőbb bíróságoknak nem volt még alkalmuk ezen egy év alatt az itt-ott eltérő gyakorlatot egységesíteni: mégis megnyugvással és örömmel constatálhat- juk, hogy judicaturánk nemcsak hogy nem hanyatlott, de oly pontra jutott, hogy alaposan remélhetünk és biztosan várhatunk a polgári igazságszolgáltatás terén egy jobb jövőt. Igazságügyi kormányunk azonban az 1893. évi XVIII. t.-czikket nem tekintette definitivumnak. Ez csupán az első lépés volt a reform terén, még megteendő a második, sokkal fontosabb és nagyobb lépés, t. i. a magyar polgári perrendtartás megalkotása a szóbeliség és közvetlenség nyomán az egész vonalon, tehát az eljárás minden neménél, s csak akkor mondhatjuk, hogy civilis eljárásunk épülete teljesen kész s hogy az teljesen be van tetőzve. Plósz Sándor akkori egyetemi tanár, mostani igazságügyi miniszteri államtitkár készített az igazságügyminiszter megbízásából előadói tervezet alakjában egy törvényjavaslatot vA. magyar polgári perrendtartásról». Ezen előadói tervezet mintegy két év óta forog közkézen, a jogászközönségnek volt tehát immár alkalma és ideje ezen tervezettel megismerkedni. S habár a legközelebbi időben nem is fog még ezen törvény- javaslat a parlamentben tárgyaltatni, — mert mint értesültünk, az igazságügyi kormány nem akarja a bírákat és ügyvédeket a sok és gyors tempóban egymás után jövő új törvénynyel egyszerre túlterhelni, mindazonáltal azt hiszem, hogy a tárgy fontosságánál és a jogászegylet hivatásánál fogva nem fogunk fölösleges munkát végezni, ha ezen legújabb perrendtartási javaslat egyes részeit ismertetjük és ezekhez fűzünk egy pár 117
