Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Pap József: A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről [110., 1895]
I. A hetvenes évek elején, tehát immár 25 év előtt foglalkozott a magyar jogászgyűlés a szóbeliség és közvetlenség alapelveivel s azoknak egy alkotandó perrendtartás keretébe miként leendő alkalmazásával és elhelyezésével. Időszerű volt akkor ezen théma, mert az időtájt nyujtatott he Németországban a német birodalmi perrendre vonatkozó törvényjavaslat, melyet nagy érdeklődéssel fogadott a tudományos világ s méh- élénken foglalkoztatta a jogászkörök minden rétegét. 1879-ben lett ezen javaslatból a ma is érvényben levő német birodalmi perrendtartás törvénye. Ezen törvény életbeléptetése első éveiben megindult Németországban egy' nagy irodalmi tevékenység, mely az új törvényt tette kritika tárgyává. A német birodalmi perrendtartás életbeléptetése folytán kifejlődött irodalmi föllendülés nálunk sem maradt nyomok nélkül. A tisztelt Jogászegylet mintegy 12 évvel ezelőtt behatóan foglalkozott a polgári peres eljárás reformjával. Ezen egyesületnek kiváló tagjai fejtették ki e helyütt a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság fogalmát. Történelmi és dogmatikus alapokon tüntették fel úgy a szóbeliségnek, mint az Írásbeliségnek, illetve a szóbeli és Írásbeli pernek előnyeit és árnyoldalait. Jelszavak hangzottak akkor a közvéleményben és a jogászkörökben is, melyek nem voltak még teljesen megérlelve s tisztázva, s tanulságos vita tárgyát képezték a pro és contra okoskodások egész lánczolatával. Érdekesnél érdekesebb tliémák kerültek a felszínre, mint pl. a szabad bizonyítás, a bizonyítékok szabad mérlegelése, az előiratok, ezek czélja, kötelező volta és hatálya, az előkészítés 1* 115