Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 11. kötet (101-107. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 11. (Budapest, 1895)
Deutsch Izidor: A szabadalomból folyó jogviszonyok [101., 1894]
4 hatását, a szabadalom feltételeit, keletkezését és megszűnését, az azt adományozó hatóságok szervezetét és működési körét, az érvényesíthetés módját és eljárását, és csakis azon jogi hatásokra szorítkozom, melyeket a létező szabadalom annak birtokosára nézve szül és melyek jogosítványok élvezetében és kötelességek teljesítésében állva, jogviszonyokként tűnnek fel. A szabadalom birtokával járó jogok tekintetében azok kezdetét, alanyait, tartalmát, alaki forrásait és azt kell vizsgálat alá venni, kik ellen legyenek a jogok érvényesíthetők. A szabadalom birtokával járó főbb kötelezettségek tekintetében a gyakorlatba vétellel, a kisajátítással, az átengedési kényszerrel és a díjfizetés kötelezettségével kell foglalkoznunk. Ezen fejtegetések a rendelkezésre álló idő rövidségénél fogva természetszerűleg csak vázlatosak lehetnek, miért is ezek tekintetében eleve is a tisztelt közgyűlés jóakaró elnézését ki kell kérnem, egyébként megje- fyezvén, hogy a jogász-egylet szakközönsége előtt nem is lehet geladatom ezen kérdésekkel magyarázólag foglalkozni, hanem csakis ezeknek esetleges megvitatására az indító alkalmat szolgáltatni. A szabadalommal járó és abból folyó jogok kezdetére уonat- kozólag eddigi törvényünk 26. §-a szerint a szabadalommal összekötött jogosítványok kezdőpontja a szabadalmi okirat kiállításának napja. Az érvényesíthetés kezdőpontja eredetileg a kihirdetés napja volt. A jogok fenmaradására a szabadalmi kérvény beadásának napja, az úgynevezett elsőbbségi nap visszahatással bír, a mennyiben a szabadalom létezésének feltételei ezen elsőbbségi nap alapúi vételével bíráltatnak el. Itt két kérdés merül fel. Az első kérdés az, vájjon mindaddig, míg a szabadalmi okirat kiállíttatik, helyes-e, hogy a találmány feltalálója és a szabadalom kérvényezője teljesen jogoltalom nélkül maradjon és hogy addig összefont karokkal nézni tartozzék, míg más valaki kizárólagos tulajdonát képező találmányán, illetve jövendőbeli szabadalmán a bitorlást elköveti ? A másik kérdés az, vájjon nem kell-e a törvénybe intézkedést felvenni, melylyel a feltaláló a beadáskor keletkező elsőbbségi jogot, a szabadalmat kiállító hatóság határozata ellen is megvédhesse? +
