Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 11. kötet (101-107. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 11. (Budapest, 1895)
Deutsch Izidor: A szabadalomból folyó jogviszonyok [101., 1894]
13 vagy gép gyakorlatban áll, egy szóval önálló ipart képez és a belföldön mégis ismeretlen. Ezen külföldi ipar honosítása kormányzati és nemzetgazdasági érdeket képezett és ezen utóbbi szempont volt a 3. §. létesítésénél a döntő. Mérvadó volt pedig ezen törvényszakasz teremtésénél azon nemzetgazdászati érv, hogy a külföldi találmányoknak behozatala a hazai ipar érdekében fekszik, mi az által éretik el, ha a behozott külföldi találmányok szabadalmi oltalomban része- síttetnek. Külföldi szabadalmazott találmányok behozatala által a belföldi iparra nézve keletkező verseny azért nem jön tekintetbe, mert a külföldön is szenved az általános ipar az illető találmányok szabadalmi oltalmának megszorításai alatt. A belföldi iparnak a behozott találmányok okozta verseny általi megkárosítása ellensulyoztatik az által, hogy a külföldi találmányokat a gyakorlási kényszernél fogva a belföldön megvalósítani kell, mi által a belföldi iparosok a külföld ipari haladásával megismerkedhetnek. Külföldi találmányok belföldi szabadalmaztatása a belföldi iparra nézve azonban káros hatással lehetett, ha ezen találmányok gyakorlása a külföldön szabad volna. A törvény létesítésénél szem előtt tartatott továbbá azon czél, hogy egy iparilag visszamaradt ország ipara előmozdíttassék és neveltessék. A hazai ipar nevelése és ösztönzése czéljából ma már nem szorulunk ilyen eszközre, mely ma fölösleges is, mert minden, a mi a technikai élet terén megvalósulásra talál, minden, a mi az ipar körét nagyobbítja, azonnal nyomtatásban le lesz írva és az egész európai ipari világ közös szellemi tulajdonává válik. Azon előfeltételnek fenforoghatása mai nap már nem igen képzelhető, melynek ezen törvényes intézkedés köszöni existentiáját. Állami nemzetgazdasági érdekről tehát már nem lehet szó. Mindenesetre, azonban, ha a honosság tekintetében ilyen irány mégis fentar- tatnék, magát a törvényszakaszt és a törvény rendelkezését szabatosan, jogásziasan kellene szövegezni, mert ezen szabatos szövegezés az eddigi törvény 3. §-ánál nem található. Kétségre ad ugyanis első sorban okot ezen kifejezés: «eingeführt». Kétség tárgyát képezi, vájjon az illető találmánynak a külföldön kell feltaláltatnia vagy kell-e ezen találmánynak a külföldön gyakorlatban is állania. Kétségre adhat továbbá okot a «külföld» fogalmának megállapítása és kérdés támadhat, melyik 13
