Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 11. kötet (101-107. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 11. (Budapest, 1895)
Deutsch Izidor: A szabadalomból folyó jogviszonyok [101., 1894]
11 nem szerezhetett magának, mint azt, hogy találmánya prioritása alapján a későbbi feltaláló által kért szabadalom megtagadtatott illetve a későbbi feltalálónak adott szabadalom megsemmisítte- tett, ha beigazolta azt, hogy a szabadalom birtokosa az ő találmányából, az ő szellemi munkájából, az ő szellemi vagyonából szerezte a szabadalmazott találmány constitutiv elemeit. Ilyen intézkedés által az első feltalálónak, az amerikai first inventor- nak, csak a megtorlás adatik, de nem valóságos elégtétel. Ezen határozottan segíteni kell a jövő szabadalmi törvény létesítése alkalmával, mert a helyes szabadalmi törvény feladata a találmányok világában és az ipari jog terén az erők egyensúlyának rendszerét létesíteni és az osztó igazságot megvalósítani. A német szabadalmi törvényhozás hasonló fejlődést mutat e téren. Az 1877-iki német törvény alapján a valódi első feltaláló a szabadalom kiadásának megakadályozására jogosítva volt; a későbbi feltaláló által kért szabadalomnak maga részére leendő adományozását csak áj bejelentés benyújtása által tehette, mi mellett az első bár jogtalan bejelentés nyilvánosságra jutásának ujságrontó hatásaitól tartania kellett. Az érdekelt körök ez által egyátalán nem voltak kielégítve és a keletkezett mozgalom folyamán azon követelménynyel álltak elő, hogy a valóságos első feltalálónak a jog adassák, minden jogtalan bejelentés ellen felléphetni és azt egyúttal revindikálhatni, minek kapcsán ezen jog érvényesíthetése tekintetében az illetékesség és a feltételek kérdései is lettek felvetve. Az 1886-iki szakértekezlet és a német birodalmi gyűlés sza kbizottságának egyes tagjai az első feltalálóra nézve nagyon is kedvező álláspontot foglaltak volt el és az első feltalálónak nagyon messzemenő jogokat akartak biztosítani; a törvényelőkészítés későbbi stádiumaiban ezen jogok bizonyos irányban mérsékeltebb irányzattal lettek megállapítva, a mint ezt az 1891-iki német törvény 3. §-ának harmadik bekezdése mutatja. Feltételt képez az első feltaláló felszólamlása. Ha ezen felszólamlás a bejelentés visszavonását vagy visszautasítását eredményezi, a felszólamló, a mennyiben a szabadalmi hivatal vonatkozó végzésének közlésétől számított egy hónap alatt a találmányt maga részéről bejelenti, követelheti, hogy bejelentésének napjául a korábbi bejelentés közzétételét megelőző nap megállapíttass ék. и
