Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)
Reichard Zsigmond: Psychiatria és büntetőjog. Elmekórtani szakvélemények a büntető bíróságok előtt [93., 1893]
10 Mindezek elég bizonyítékát képezik annak, hogy mást tekint elmebetegségnek a psychiatria és mást a büntetőjog. Láttuk, hogy a kétféle fogalom különbözik egymástól 1. abban, hogy a psychiatria a gyógyítandóság szempontjából tekinti az elmebetegség fogalmát, a büntetőjog pedig a büntetendőség szempontjából; 2. abban, hogy a psychiatria egy részről több, más részről kevesebb abnormis lélekállapotot tekint elmebetegségnek, mint a büntetőjog, és 3. abban, hogy a büntetőjog csak oly lélekállapotot keres az elmebetegség alatt, a mely a szabad akaratot kizárja, azaz oly lélekállapotot, a melynek feuforgását a psychiatria a saját szemponjából vagy ignorálja, vagy határozottan tagadja. Ha a psychiatria tudományát úgy tekintjük, a hogy az fejlődőben van, akkor még azt is constatálnunk kell, hogy az elme- betegség fogalmának a büntetőjogitól való eltérése folyton nagyobb es nagyobb lesz. A megvizsgált és megismert abnormis lelki folyamatok száma mindig nagyobbodik, és a psychiatria tudományában helyet foglaló kóralakok száma szaporodik. Ezen fejlődés folytán mindig több és több oly elmekóralak is válik egyebek között ismertté, a melynek egyik vagy másik bűncselekvény, egyik vagy másik irányú bűnös hajlam csak symptomáját képezi. Nem az anthropologikus büntetőjogi iskolára akarok itt czélozni, mert az nem tiszta psychiatria, hanem criminális psychiatria akar lenni. De a tiszta psychiatria ily irányú fejlődése is észlelhető. Hogy az állati vérszomjjal, vagy indokolatlan kegyetlenkedéssel elkövetett büncselekvények esetén a psychiatria klinikus szempontból általában elmebetegséget gyanít, azt már említettem. De tudjuk azt is, hogy vannak psy- chiaterek, a kik számára a nemi ösztön pervers nyilvánulása magában véve elmebetegségi tünetet képez, és vannak, a kik a királygyilkosságot mint elmebetegséget és a megátalkodott csavargást, mint a neurasthenia tünetét tanulmányozzák. És világos pontos igazságokra. Mert, ha nem így áll a dolog, akkor vájjon mi értelme van annak, hogy egy tudós fájdalmának adjon kifejezést a felett, hogy az akaratszabadság nem az anyagnak tulajdonsága? És mi értelme van annak, hogy valami, a mi nem az anyag tulajdonsága, eredménye legyen az anyag bizonyos működési tevékenységének, tehát az anyag tulajdonságainak ? 66
