Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)
Reichard Zsigmond: Psychiatria és büntetőjog. Elmekórtani szakvélemények a büntető bíróságok előtt [93., 1893]
4 A miniszteri indokolás szerint továbbá a biró ne kérdezze a szakértőtől azt, bogy miféle elmebetegségben szenvedett a tettes, hogy például pyromaniaban szenvedett-e, midőn másnak tulajdonát felgyújtotta, hanem, — mint már említettem, — csak azt, hogy meg volt-e a tettes elmetehetsége zavarva, vagy nem. A bíróságok azonban a leggyakrabban más praxist követnek és épen azt kérdik a szakértőtől, hogy a tettes miféle elmezavarban szenvedett. • Más esetekben a bíróság még többet kérdez a szakértőtől, t. i. a szakértőkhöz intézett kérdések közé azt is felveszi, hogy beszámítható állapotban volt-e a tettes a cselekvény elkövetésekor, a mely kérdés feltétele voltaképen oda megy ki, hogy a szakértő döntse el azt, hogy a tettes büntethető-e, vagy nem. Továbbá a szakértők épen úgy eltérnek egymástól abban, hogy miről nyilatkozzanak, mint a bíróságok abban, hogy mit kérdezzenek. Kraíft-Ebing tankönyve szerint pl. a szakértő feladata nem a beszámítás-képesség vagy az akaratszabadság, hanem egyedül a szellemi betegség fenforgásának meghatározása * és ugyanő ugyanezan tankönyvben számos oly szakértői véleményt közöl, a melyek az akaratszabadság és a beszámítás-képesség kérdését is tárgyalják. Sőt mi több, ugyanezen tankönyv magyar fordításának bevezetésében a fordító, dr. Schwartzer Ottó, a szakértői vélemény feladatául azt tűzi ki, hogy a vádlott szabad elhatározási képessége állapíttassák meg,** tehát épen ellenkezőt az általa lefordított tankönyvben nyilvánított véleménynyel. Vannak aztán esetek, a mikor a szakértő, a nélkül, hogy a bíróság ezt kérdezte volna, az elmezavar és a szabad akarati elhatározás consta tálása mellett a beszámithatóság kérdését is fejtegetés tárgyává teszi, sőt olyanok is, a melyek a büntethetőség és az enyhítő körülmények kérdéseinek fejtegetését is feladatuk körébe vágónak tartják. A bíróság által adott kérdések és a szakértők által adott feleletek körül nyilvánuló ezen zavarnak aztán természetes következménye az, hogy a bírói ítéletekben ingadozás van a szakértői vélemények méltatása körül. A biró esetleg nem hajlandó * Törvényszéki elmekórtan 37. lap. ** Törvényszéki elmekórtan. Előszó XVIII. 1. 00
