Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)

Laufenauer Károly: Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt [92., 1893]

12 zett beteg, éberközben levőnek állíttatott, mikor végrendeletet csinált. En megdöbbentem, hogy hova fog az vezetni, hogy egy agysorvadásban szenvedő egyénre nézve, az orvosi szakvélemé­nyek teljes mellőzésével, a kúria azt mondja, hogy éberközben tett végrendeletet? Olyanforma volna ez, hogy egy popularis példát mondjak, mintha egy tüdővészes betegről — azért, mert már nem köhög — azt állítanák, hogy már egészséges, mikor jól tudjuk, hogy az orvos a tüdővész jelenlétét nem is a köhögés jelen vagy jelen nem létéből, hanem más jelekből állapítja meg. A megszűnő köhögés állapota lenne már most a lucidum inter­vallum — igen ám — de az orvos kopogtat, hallgatódzik és konstatálja, hogy a tüdővész azért mégis jelen van. Ez a példa teljesen reá illik a hüdéses elmezavarra; ennek egyes tünetei a laikus előtt hiányozhatnak, de a szakértő mégis konstatálja a bántalom jelenlétét. Agysorvadásban szenvedő betegnél tehát éberközről egyáltalán szólni sem lehet. Kérdés most már, hogy ezek a nehézségek, melyek az orvosi szakértő működésénél törvényszék előtt előfordulnak, miféle mó­don szanálhatok, mik a remediumok, melyek segélyével ezeket a nehézségeket orvosoljuk. Kijelenthetem, t. teljes ülés, hogy most e tekintetben a legjobb úton vagyunk. Először is itt van­nak a tiszti orvosi és törvényszéki orvosi minősítési vizsgák; ezek által el lesz érve, hogy törvényszéki orvosaink az elmekór- és gyógytanból meg lesznek vizsgálva és — legalább formai tekin- tekintetben — minden körülmények közt helyes véleményt fog­nak adni. Ez egyik nem történt, noha az 1883. I. t.-cz. életbe lépte óta 10 év már elmúlt; de most már remélhetjük, hogy meg fog történni s e tekintetben törvényszéki orvosaink működésében pa­nasz nem lesz. Ez az egyik remedium; a másik az volna, hogy ha az igaz- ságügyminiszterium egy kissé sebesebb tempóban intézkednék arról, hogy az országos elmebeteg-gyógyintézetből az elmebeteg vizsgálati foglyok egy külön, az igazságügyminiszter által felépí­tendő intézetben helyeztetnének el. Ez kétszeres haszonnal járna: ha lesz ily intézet, ez valóságos klinikája lesz a legjele­sebb, legérdekesebb s legkülönbözőbb elmebajoknak; ide nagy haszonnal járhatnak el az orvosok és jogászok is, ez utóbbiak 52

Next

/
Thumbnails
Contents