Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)

Salgó Jakab: Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt [90., 1893]

A közgyűlés Lat választmányi tag állását betöltetlenül hagyhatja.

9. §. Az igazgató-választmány vezeti az egylet összes ügyeit és végrehajtja a hozott határozatokat.

Az igazgató-választmány határozatképességéhez szükséges, hogy az elnök vagy az alelnök s az elnöklőn kívül még négy igazgatóválasztmányi tag jelen legyen.

10. §. Az egyletet kifelé az elnök képviseli.

11. §. Az egylet lehetőleg hetenkint egyszer teljes-ülést tart.

A nyári hónapokban teljes-ülések rendszerint nem tartatnak.

12. §. A tárgyalásokra bármely tag vendéget vezethet be.

13. §. Az évi rendes közgyűlés deczember hóban tartatik.

Az igazgató-választmány határozata, vagy tiz tag kívánsága folytán rendkívüli közgyűlés hivandó össze.

14. §. A közgyűlés tárgyai:

1. az igazgató-választmány évi jelentése ;

2. a számvizsgálók jelentése a lefolyt egyleti év számadásairól és az egylet vagyonáról;

3. három számvizsgáló választása a legközelebbi rendes közgyűlés elé terjesztendő számadások megvizsgálása végett;

4. a legközelebbi év költségvetésének megállapítása;

5. az igazgató-választmány választása;

6. a tagsági díj megállapítása;

7. a tiszteletbeli tagok választása;

8. az alapszabályok módosítása;

9. az egylet feloszlatása és az egylet vagyona feletti rendelkezés;

10. áz egyletet érdeklő egyéb indítványok tárgyalása.

15. §. A rendes közgyűlés elé hozandó minden önálló indítvány legalább 8 nappal a közgyűlés előtt benyújtandó az elnöknek.

16. §. Az egylet minden üléséről jegyzőkönyv vétetik fel.

17. §. A közgyűlés, valamint minden egyéb ülés határozatai is viszonylagos szótöbbséggel hozatnak; az elnök rendszerint nem szavaz. Ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az elnök szavazata dönt.

A választások a jelenlevők absolut többsége folytán válnak érvényesekké.

18. §. Az alapszabályok módosítása, az egylet feloszlatása és a vagyon hovaforditása iránt csak oly közgyűlés határozhat, melyen a tagoknak legalább fele jelen van; határozat hozatalához a jelenlevőknek legalább két harmad többsége kívántatik.

Ha az alapszabályok módosítása, az egylet feloszlatása és a vagyon hovaforditása czéljából összehívott közgyűlésen a tagok nem jelennek meg határozatképes számban, újabb közgyűlés tartandó, mely tekintet nélkül a jelenlevők számára, kétharmad szótöbbségével határoz.

Ezen közgyűlés feltétlen határozatképessége a meghívókban kiteendő.

FRANKLIN-iÁRSULAT NYOMDÁJA