Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)

Salgó Jakab: Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt [90., 1893]

11 esetekben bevárható korektura nem áll be és az egyszer meg­ejtett észlelési hiba, vagy pedig a helyes észlelés és véleménye­zés elmulasztása jóvá nem tehető már. Az ide tartozó esetek pedig nem valami különleges ritkaságok, hanem a psychopathi- kus állapotoknak egy nagy és rég ismert csoportját képezik. Ide tartoznak bizonyos subnamiakalis és a buskomor hangulat el­változásnak azon látszólagos könnyebb esetei, melyekben daczára az elmebeli folyamatok formai érintetlenségének, a betegek sze­mélyisége képzelt aggodalmak, szorongási érzések és a szükebb határok közé szorított, sivár gondolatmenet szülte kényszerkép­zetek által mélyen alá van ásva és váratlanul kitör előre nem látott rémes cselekedetekben. Ide tartoznak továbbá azok a rejtélyes elmeállapotok, me­lyek régebben, mint rendkívül ritka dolgok inkább a psycholo- giában tárgyaltattak ugyan, de a melyeknek tudományos tanul­mányozása a psychiatriából indult ki, és pedig különösen a fran- czia szakirodalomból, a hol az élesen megfigyelő Fairét a «folie du doute» és «délire du toucher» neve alatt ismertette az idevágó eseteket. Később Westphal «kényszerképzetek» és «kényszermoz­gások», legújabban Magnan «obsessio» elnevezése alatt foglal­kozott a szellemi élet azon abnormis kóros tüneteivel, melyek lényege, röviden kifejezve abban áll, hogy az illető egyén, da­czára annak, hogy gondolkodása és ítélete összefüggő és oda­vágó, egyes képzetektől, gondolatoktól vagy mozgásoktól sza­badulni nem bir, mely képzetek, gondolatok és mozdulatok a rendes lelki folyamatok keretén kívül állanak és azokkal semmi­féle összefüggésben nincsenek. A kényszerképzet, mely sok esetben kívülről ráerőszakol­tak^ az egyénre, máskor minden külső indok nélkül jelentkezik, midőn épen egészen másfelé akart volna irányulni összes figyelme, és ilyenképen erősen megzavarja gondolatának menetét, jelent- kezhetik mindenkinél és mindig hasonló zavaró hatalommal. Ismerni tanulta bizonyára mindegyikünk és mindegyikünk tehet tanúságot arról, mennyire kellemetlen hatású és mennyire bontja a gondolatok rendes fűzését. A mig az ilyen kényszergondolat vagy kényszermozgás ártatlan és jelentéktelen tartalmánál fogva csak idegenszerü és alkalmatlan felbukkanásával boszantja az embert, addig hiszen még tűrhető a psychikai gépezet ezen zaka­11

Next

/
Thumbnails
Contents