Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)
Salgó Jakab: Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt [90., 1893]
11 esetekben bevárható korektura nem áll be és az egyszer megejtett észlelési hiba, vagy pedig a helyes észlelés és véleményezés elmulasztása jóvá nem tehető már. Az ide tartozó esetek pedig nem valami különleges ritkaságok, hanem a psychopathi- kus állapotoknak egy nagy és rég ismert csoportját képezik. Ide tartoznak bizonyos subnamiakalis és a buskomor hangulat elváltozásnak azon látszólagos könnyebb esetei, melyekben daczára az elmebeli folyamatok formai érintetlenségének, a betegek személyisége képzelt aggodalmak, szorongási érzések és a szükebb határok közé szorított, sivár gondolatmenet szülte kényszerképzetek által mélyen alá van ásva és váratlanul kitör előre nem látott rémes cselekedetekben. Ide tartoznak továbbá azok a rejtélyes elmeállapotok, melyek régebben, mint rendkívül ritka dolgok inkább a psycholo- giában tárgyaltattak ugyan, de a melyeknek tudományos tanulmányozása a psychiatriából indult ki, és pedig különösen a fran- czia szakirodalomból, a hol az élesen megfigyelő Fairét a «folie du doute» és «délire du toucher» neve alatt ismertette az idevágó eseteket. Később Westphal «kényszerképzetek» és «kényszermozgások», legújabban Magnan «obsessio» elnevezése alatt foglalkozott a szellemi élet azon abnormis kóros tüneteivel, melyek lényege, röviden kifejezve abban áll, hogy az illető egyén, daczára annak, hogy gondolkodása és ítélete összefüggő és odavágó, egyes képzetektől, gondolatoktól vagy mozgásoktól szabadulni nem bir, mely képzetek, gondolatok és mozdulatok a rendes lelki folyamatok keretén kívül állanak és azokkal semmiféle összefüggésben nincsenek. A kényszerképzet, mely sok esetben kívülről ráerőszakoltak^ az egyénre, máskor minden külső indok nélkül jelentkezik, midőn épen egészen másfelé akart volna irányulni összes figyelme, és ilyenképen erősen megzavarja gondolatának menetét, jelent- kezhetik mindenkinél és mindig hasonló zavaró hatalommal. Ismerni tanulta bizonyára mindegyikünk és mindegyikünk tehet tanúságot arról, mennyire kellemetlen hatású és mennyire bontja a gondolatok rendes fűzését. A mig az ilyen kényszergondolat vagy kényszermozgás ártatlan és jelentéktelen tartalmánál fogva csak idegenszerü és alkalmatlan felbukkanásával boszantja az embert, addig hiszen még tűrhető a psychikai gépezet ezen zaka11
