Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]
10 nem mellőzhették a közhatóságok közreműködését, sem a Sal- gado által rendszerbe foglalt spanyol esődjog, mely a csőd egész kezelését a legformalistikusabb elvek és szabályok megállapítása mellett teljesen a bíróságok hatáskörébe utalja és a hitelezők tevékenységére a legnagyobb bizalmatlansággal tekint, nem nélkülözhette a hitelezők közreműködését. És így a kényszer- egyességet is, mint a hitelezők érdekközösségéből folyó és a hitelezők és a csődbíróság összmüködése alapján álló intézményt, feltaláljuk úgy az olasz statútumok területén, mint a spanyol csődjog birodalmában. A kényszeregyességnek ezen jogi természete nem változott meg, sőt még pregnansabb kifejezést talált a jelenkori csődeljárásban, mely mindkét végletet kikerülve, a csődbíróságok tevékenységét a hitelezők közreműködésével összhangba törekszik hozni, hogy mindegyiknek az őt megillető hatáskört biztosítva, minél hatályosabban mozdíthassa elő a csődeljárás czélját vagyis a hitelezőknek egyenlő, gyors és minél teljesebb mérvben való kielégítését. A csődön kívüli kényszeregyességi eljárás, habár czélja a csődöt elhárítani, ugyancsak a csődeljárás mintájára van alkotva és kell alkotva lennie, minthogy feladata ugyanaz, t. i. a hitelezőknek gyors, egyenlő arányban és minél teljesebb mérvben való kielégítése. Itt is fennforog a hitelezők érdekközössége, csakhogy ott a csődnyitás ténye, itt a fizetésbeszüntetés bejelentése, tehát az anyagi csőd bekövetkezése folytán áll be. Itt is az eljárás czélja csak a hitelezők összmüködése által egyrészt és az illetékes bíróság beavatkozása által másrészt érhető el, itt is a hitelezők megegyezésének hiánya esetén a hitelezői többség által egyes- ség alakjában elfogadott kielégítési módot a bíróság fogja a hozzájárult hitelezőkre nézve declarativ, az ellenzékben levő kisebbségre nézve pedig constitutiv jellegű határozatával általánosan kötelező erőre emelni.* * A kényszeregyesség intézményének első csiráját nem is a csődjogban, hanem a csődön kívül találjuk. Marcus Aurelius egy rescrip- tuma szerint ugyanis az örökösök — «ut fama defuncti conservetur» — az elhunyt adós hitelezőivel egyességre léphettek, melyet, ha a hitelezők többsége hozzájárult, a prsetor a kisebbségre nézve is kötelező erővel ruházhatott fel. 88
