Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Neumann Károly: A Berni Egyezmény és a új vasúti üzletszabályzat [84., 1893]
Tisztelt teljes-ülés Az a jelmondat, melyet a világtörténelem századunk kapujára írt: az egyenlőség, szabadság és testvériség jelmondata, nemcsak politikai téren tekintetett útmutatónak, de még sokkal fokozottabb mérvben valósult meg a közgazdasági fejlődés terén. A század elején sorban omlottak le azon akadályok, melyek a szabad forgalmat, a kereskedelem nagyobb kifejlődését, lendületét akadályozták. Sorban szűntek meg a szabad költözködés tilalma, a belvámok, a kiviteli vámok és ezek helyett a külföldieknek biztosított egyenlő elbánás és a legnagyobb kedvezmény elve mindig több és több tért hódított. Bizonyára ezen fejlődésben nem csekély része volt a vasút intézményének. Ez az intézmény, mely az embereket közelebb hozta egymáshoz, nemcsak a forgalom gátjait rombolta le rohamosan, hanem bizonyos határokon helül valósággal megszüntette az idő és tér korlátáit. Igen természetes tehát, hogy.mikor az állam a tapasztalatok nyomán tudomására jutott azon óriási hatásnak, mely ezen intézményben rejlett, sietett rátenni kezét az új intézményre és saját magának vindikálta azt a jogot, hogy a vasutak kútfejéül tekintessék. Privilegium alakjában kezdte osztogatni a vasúti engedélyeket és egyúttal abból, hogy az engedélyeseknek kiváltságot biztosított, le is vonta a konzekvencziákat a közszabadság és a közgazdaság érdekében. Az általános szállítási kötelezettség és az egyenlő elbánás elvét mondta ki, kötelezvén a vasutat, hogy minden kínálkozó szállítmányt szállítson. Nyilvános és szigorú ellenőrzést gyakorolt mindezek felett és egy sereg intézményt létesített ezen szabályok keresztülvitele czéljából. S midőn a hálózattal együtt a vasúti szállítások folyton fejlődtek, ezen ellenőrző intézkedések is ugyanily mérv1* *s
