Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
4] kedés tekintélyes áldozatok nélkül nem foganatosítható ; figyelembe veendő azonban, hogy nem improductiv költekezések forognak szóban, hanem egy kölcsön felvétele, melynek befektetése a jövő társadalom javára uzsora-kamatokat fog jövedelmezni. Elsőben az állam s a társadalom részére hasznavehető adózó polgárok fognak képeztetni, megerősödik az állami szervezet egész alkatában; a jogbiztonság fejlődésével pedig lényegesen csökkenni fognak a jogrend védelmére fordított merőben improductiv kiadások. Egyébiránt nagy tévedés volna abból kiindulni, mintha a gyermekvédelem szervezésének költségei egész teljességükben az államot terhelnék. Korántsem ; a társadalmi gyámolításra szoruló gyermekek tartására vonatkozólag épségben maradnak a tartásra törvénynél fogva kötelezetteknek ezen kötelmeik; visszaéléseknek kikerülése érdekében kiváló súlyt kell fektetni az elvnek érvényre emelésére, hogy az állami kezelésben nevelt gyermekek tartási költségeihez a szülők anyagi képességeik arányához mérten hozzájárulni tartoznak és ezen kötelezettségeik alól csak teljes keresetképtelenségük esetében menthetők fel. És bármiképen alakuljon a kérdés pénzügyi vonatkozásában, végre is a döntő mozzanatot egyfelől a gyermekeknek joga alkotja, hogy oly irányban neveltessenek és képeztessenek, melynek következtében képesekké válnak tisztességes polgárokká lenni, másfelől az állam felelősségének tudatában nem vonhatja ki magát azon feladatkörnek betöltése alól, a mely megfelelő társadalmi szervezkedés hiányában az ő kötelességét képezi, annak elhanyagolása büntető hatalma gyakorlatának erkölcsi indokát megszünteti. 41
