Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
2 2 rossz példaadás a balsikernek összes garantiáit magában rejti. Eltekintve a büncselekvény tartalmi súlyosságától az atyai ha- lalom megszüntetése lesz helyén való mindakkor, valahányszor annak gyakorlója a gyermek ellenében követ el annak élete, testi épsége, erkölcse és családi állása ellen irányuló büncselek- vényt, mert ezáltal megállapítást nyer a veszély, melyben a gyermek szülője hatalma alatt forog és legszembeszökőbb alakban lép elé a gyermek védelmének szükségszerűsége. Végül ugyanezen szempont alá esnek azon esetek, midőn a szülők gyermekeikkel együtt követnek el büntetendő cselekuényt avagy azokat olyanoknak elkövetésére kén у szerűik, „vág у csábítják és pedig első sorban nem a gyermekek bünhajlamaira való tekintettel, — mely kérdés, mint a már bűntettes gyermekekkel szemben követendő büntető politikának tárgya, jelen értekezésem körén kívül esik, — hanem a szülőknek gyermekek nevelésére vonatkozólag a fentebbi eljárásuk által megállapított képtelenségük, mindenesetre pedig alkalmatlanságuk okából. A szülei hatalomnak egy büncselekvény elkövetése következményeként való elvonása a külföld törvényhozásaiban nem ismeretlen intézmény. Miként már volt szerencsém említést tenni róla, a patria j>otestasnak bizonyos büncselekvények miatt való megszüntetését már a római jog is rendszerébe fogadta és megengedte azon hatalomnak — igaz kizárólag büntetésből és nem büntető politikai szempontból való — megsemmisítését, melyről oly büszkén hangoztatták, hogy «nulli alii sunt homines, qui talem in liberos habent potestatem, qualem nos habemus» (Inst. lib. I. tit. IX. 2.). A római jogi atyai hatalom leghívebb követője a franczia code pénal, midőn a szülőket, kik 21 éven aluli gyermekeiket kicsapongásra és erkölcstelenségre csábítják, olyanoknak elkövetésében őket támogatják, szigorúan megbüntettetni rendeli, egyúttal az irányban is rendelkezik, hogy ily szülők az illető gyermekeik személye és vagyona feletti minden jogtól megfosztassanak (334., 335. §§.). Míg az osztrák büntető törvény könyv. jt szülői hatalomtól való megfosztást csak abban az esetben ismeri, midőn a szülök gyermekeiket ismételten, vagy csak egy ízben, de oly súlyosan bántalmazták, hogy a gyermeknek felügyeletük alatt marasztalása arra nézve veszedelmesnek mutatkozik (414., 415. §§.), addig az általam már 22
