Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
20 elvétessék, különösen figyelembe vételt igényel azoknak büntetett előélete. Már volt szerencsém ráutalni azon köztudomású körülményre, hogy hazai büntető törvényünk a szülői hatalom elvonását egyáltalában nem ismeri, daczára annak, hogy a hivatalvesztés következményei közé a gyámság és gondnokság viselésére való képességnek elvesztését is sorozza. A gyámságnak az atyai hatalomtól ezen szempontból való éles megkülönböztetése a büntető törvénykönyveknek csaknem általános és kivétel nélküli jellegét képezi és tagadni nem lehet, hogy akkor, midőn a gyermekek feletti felügyeleti hatalom és az érdekökben gyakörülii dó neveltetési jogkörnek egy oly ténykörülmény következményeként való megszüntetéséről van szó, a mely azon hatalom tényleges érvényesítésének mivoltával és módjával semminemű közvetlen kölcsönhatásban nincs : ily esetekben a gyermekek feletti gyámkodó hatalom különböző alakzatait egy ugyanazon szempont alá foglalni nem szabad. A mai s az egyetlen észszerű társadalmi rend mellett a szülők gyermekeiknek védelmére eo ipso, ipso facto hivatva vannak a fogantatás pillanatától kezdve, mert arra őket természetes ösztönük mindenek felett alkalmasokká alkotta, mely ösztön még a ragadozó állatoknak kölykeik irányában nyilvánuló önfeláldozásában sem tagadja meg magát. Semmi indok annak önkényes feltevésére, hogy a szülő, ki akár meggondolatlanságból, akár szenvedélyeinek hirtelen fellobbanásá- ban, avagy nyomortól, kétségbeeséstől hajtatva bűnözött, csupán ezen körülmény folytán gyermekei gyámolítására és nevelésére alkalmatlanná vált, mert a testének vére iránti rokonszenv, mely a helyes nevelésnek leghathatósabb rugója, teljes erejében éber lehet, habár az illető megfeledkezett is a társadalom iránt tartozandó kötelezettségeiről. Ellenben felette kérdésessé válik az erkölcsös és a jogrend iránti tisztelet ébresztésére irányuló nevelésnek valószínűsége akkor, midőn azon természetszerű vonzalom hiányzik, avagy a rokonság távolságánál fogva jelentékeny mérvben meggyöngült és azon egyén, ki merőben a más rendelkezése irányában viseltetett pietásból, avagy éppen csak a törvény rendeletéből gondozza másnak gyermekeit, határozott jogbontó hajlamainak tanúságát szolgáltatta. Igenis alapos a következtetés, hogy a ki az állam és polgárai jogrendjével szemben tanúsítandó és túlnyomó részben passiv magatartásra nem hajlandó, vagy го
