Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]
22 már, úgy a csőd nem is volna megnyitható. A bírói határozat tehát nem teremti ezen igényt, hanem csupán létezését consta- tálja. A csődigény alapjául azon tényleges előfeltételek szolgálnak, melyeket a törvény a csőd megnyitásához megkíván. Mert ezen előfeltételek beálltak, azért nyílik meg valamennyi hitelező igénye az egész vagyonnak közös kielégítésükre való fordításához és azért fosztatik meg az adós az ezen vagyon feletti rendelkezéstől. Ezen hatások a csőd bírói megnyitása folytán ugyan fokozott erőt nyerhetnek, elvileg azonban már akkor indokoltak, midőn a csődnyitás előfeltételei beálltak. Bizonyosnak látszik tehát, — folytatja az osztrák törvény tervezete — hogy itt oly megtámadási okokkal van dolgunk, melyek tekintettel fennálló végrehajtási és csődjogunkra, csak az adósnak a csődnyitás folytán beálló rendelkezési képtelenségével és a hitelezők egyenjogúságával indokolhatók. Ha a csőd nem nyittatik meg, akkor ezen megtámadási okok sem alkalmazhatók ; ebből pedig egyenesen az következik, hogy az ide tartozó jogcselekmények megtámadásának csak csőd esetében van helye. Eddig az osztrák törvény indokolása. A mint látjuk, a német és osztrák törvények szerzőit a fizetésképtelenség tudatán alapuló megtámadási okoknak csődön kívül való mellőzésére nem czélszerűségi tekintetek, hanem kizárólag a jogi constructio látszólagos nehézségei indították. Ámde épen az osztrák törvény ismertetett indokolása igazolja az e részbeni aggályok alaptalan voltát. Mert ezen érvek nem azt bizonyítják, a mit bizonyítani akarnak, hogy t. i. az itt szóban forgó megtámadási okok a csődnyitás tényével állanak szerves, elválaszthatlan kapcsolatban, hanem azt mutatják ki, hogy ezen megtámadási okok alapját az adós fizetésképtelensége és a hitelezőknek már ennek folytán beálló egyenlő kielégítési igénye képezi. Az osztrák törvénytervezet által vont helytelen következtetés azon tévedésre vezethető vissza, hogy a fizetés- képtelenség tényét csak mint a csődnyitás előfeltételét, a hitelezők egyenlő kielégítési igényét pedig csakis mint csődigényt veszi figyelembe, holott mindkettő a megtámadási jognak a csődnyitástól független tényezője. 100
