Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]
20 Azon jogcselekvényeket, melyek ellen a megtámadás irányulhat, a javaslat В csoportban sorolja fel. Az első csoportba azon jogcselekvények tartoznak, melyekről a megtámadott fél tudta, bogy azok a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal történtek, a mennyiben ezen jogcselekvények a megtámadási jog érvényesítését megelőző tiz éven belül (a tervezetben tévesen : «a megtámadási jog érvényesítését tiz évvel megelőzőleg») mentek végbe. A második csoportba az ingyenes jogügyletek, valamint azon visszterhes szerződések tartoznak, melyeket az adós házastársával vagy rokonaival létesít, a mennyiben ezen ügyletek a megtámadási jog bírói érvényesítését megelőző 2 éven belül történtek. A harmadik csoport végül azon eseteket foglalja össze, melyeknél a megtámadási jog azon alapul, hogy a megtámadott félnek tudomása volt arról, hogy az adós fizetéseit beszüntette. E csoportnál a megtámadható időszak a legrövidebb, a csődnyitási kérvény beadásától visszafelé számított 6 hónap, és a csődön kívüli megtámadási jog csakis azon esetben gyakorolható, ha az adós ellen a csőd az 1881 : XVII. t.-cz. 87. §-ában felsorolt indokok folytán nem volt elrendelhető. A csődön kívüli megtámadási jog helyes szabályozása egyike a legnehezebb törvényhozási feladatoknak és ezen feladat körében legnehezebb annak megállapítása, hogy a megtámadás mily ügyletek ellen irányulhat. Míg egyrészt nem szabad a forgalom jogos érdekeinek sérelmével könnyelműen felidézni azt a veszélyt, hogy oly ügyletek joghatálya is megingat- tassék vagy megdöntessék, melyeket a szerződő felek — az adós fizetésképtelenségét nem tudva — jóhiszemüleg kötöttek meg: viszont másrészről az sem engedhető meg, hogy törvényes formák leple alá rejtett ügyletekkel bárki, akár az adós javára, akár ennek helyzetét kihasználva, saját előnyére elvonja a hitelezők elől a hitel egyik lényeges alapját, a kielégítési alapot, az adósnak vagyonát. E két szempont helyes összeegyeztetése biztosítja a megtámadási jog problémájának sikeres megoldását. A törvényjavaslat kitűzött czélja a csődtörvény vonatkozó intézkedéseinek a csődön kívüli jogba való átültetése lévén, következetesen járt el, midőn a jelenlegi csődtörvényből átvette azon ügyletek taxativ felsorolását, melyek, mint a hitelező kielé98
