Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]
18 pedig a csőd megnyithatása végett tetemes, rendszerint 300 írttól 500 írtig terjedő költségbiztosítékot kénytelenek letenni? Ritkán akadnak egyes hitelezők, kik — a kereskedelmi mükife- jezéssel élve — «élő pénzüket a holt mellé temessék« vagyis veszendőbe ment követelésük egy részének esetleges megmentése érdekében újabb és jelentékeny vagyoni áldozatot hozzanak. Igaz, hogy társadalmi téren ezen a bajon szervezkedés, hitelezői csoportok alakulása, a költségek közös és aránylagos viselése által iparkodtak segíteni, de ez a társadalmi tevékenység nem elég általános és nem lehet elég hatalmas, hogy a törvény hiányainak káros következményeit minden esetben orvosolja. Szükséges tehát oly intézkedések érvényre juttatása, melyek a hitelezők kijátszásának csődön kívül is elejét vegyék. De ezzel szemben azt az ellenvetést szokták megtenni, hogy ezen intézkedések megakadályozzák a forgalom szabadságát és többet ártanak a forgalomnak, mint a mennyit használnak a hitelnek. Ezen ellenvetés téves alapból indul ki. Mert a forgalom szabadsága soha sem lehet korlátlan, mindig korlátozzák azt a törvény szabályai, melyek az igazság érdekében alkottatnak. Ezen szabályok sértik talán egyesek érdekeit, megdöntenek talán egyes ügyleteket, melyeknek biztonságában az illetők nem kételkedtek, de szükségesek az általános forgalom biztonságának érdekében, mely nem tűrheti, hogy egyesek a forgalom szabadságával visszaéljenek. További kérdés az, vájjon magának a megtámadási jognak fogalmában s ezen intézmény lényegében nem foglaltatnak-e oly okok, melyek annak csődön kívüli alkalmazását kizárják vagy gátolják? E kérdésre is nemmel kell válaszolnunk, mert a megtámadási jog természete egy és ugyanaz, akár csődben , akár csődön kívül alkalmazzuk és a külömbségek, melyek a megtámadási jognak e két területén mutatkoznak, nem a megtámadási jog alapelveiből, hanem a csődeljárás sajátságaiból számaznak.* Ezen körülményből egyszersmind az következik, hogy a csődön kívüli megtámadási jog szabályozásának az említett külömbségek figyelembe vétele mellett lehe* Jaeckel, Die Anfechtung von Rechtshandlungen zahlungsunfähiger Schuldner ausserhalb des Konkurses. Berlin 1889. 1. lap. 96
