Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
39 más, mint a közakaratnak különböző iránya, s a valóságban sincsenek teljesen egymástól elválasztva. A szuverén akaratnak azonban nemcsak e formai megoszlása fontos, hanem még inkább az, minő orgánumok közt és hogyan oszlik meg. Az orgánumok közti megosztás föltétlenül szükséges, mert a hol az egész szuverén akarat azonegy kezekben van összpontosítva, ott vége a szabadságnak. Kétféle ily organum van: egy természetes s ez maga a nép, illetve a nép teljes jogú tagjainak többsége, egy mesterséges, a kormány. A hatalom-megosztás ezek közt a szervek között csak úgy lehet helyes, ha a nép úgy a törvényhozó, mint a kormányzó hatalom egy részét megtartja magának s csak a másikat ruházza a kormányra, ellenben oly megosztás, melynél fogva a nép semmi hatalmat magának meg nem tart és csak az átruházottat osztja meg több alany közt, annyi, mint a nép személyiség megsemmisítése ; ilyen eredménye van a képviseleti rendszernek, mely a nép törvényhozó hatalmát a királyra, másrészt utasítás nélkül választott képviselőire, kormányzó hatalmát pedig a képviseletnek felelős minisztériumra ruházza. A népszabadságot csak a kötelező utasítások s a felelősségre vonható megyék autonómiájának fentartása által lehet megóvni, mert csak így van a népakarat érvényesülése mind a törvényhozásban, mind a kormányzásban biztosítva, ekkor fölöslegessé válik a törvényhozás felsőháza, a ministerium pedig nem absorbeál minden hatalmat, hanem annak csak végszálait tartja kezében. Irodalmunk az államhatalmak megoszlásának elemzését egy átgondolt, magas politikai konczepczió keretében Eötvöstől bírja a XIX. század uralkodó eszméiben. Kiinduló pontja, hogy az állam csak úgy oldhatja meg feladatát, ha alkotó részei egy erkölcsi személyiséggé olvadnak össze, a személyiség lényegéhez tartozik pedig, hogy akarattal biijon, hogy akaratát végrehajthassa s más személyiségek irányában, mint egész lépjen föl, ennélfogva az államnak eg}- akarattal kell bírnia, ez akaratot végre kell hajtania, ebből folyólag az állam minden tisztét vagy a törvényhozó vagy a végrehajtó hatalomhoz számíthatni s ezeken belül lehet szó bírói, fejedelmi, sőt esetleg közigazgatási hatalomról, végül oly valamivel 6i
