Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
28 ges, hogy a végrehajtó, tehát engedelmességre hivatott hatalom, lehessen bírája a fölötte álló törvényhozónak. E lélektani lehetetlenséget nem lehetett semmiféle czélszerüségi érvvel eltüntetni, továbbá a czélszerüség csak azt kívánná, ha az államhatalmak elválasztása és önállósága csakugyan föltétlenül szükséges, hogy a végrehajtó hatalom oly esetekben mondhasson vetőt, amidőn léteiét, működése lehetőségét támadja meg a törvényhozó. Az egymást ellensúlyozó hatalmak által beálló mozdulatlanság tekintetében adott felelete pedig nem volt kielégítő. Először az amerikai egyesült államok szellemi megalkotói módosították Montesquieu tanát azokkal az értekezésekkel, melyeket az újkori államtudomány kincses bányájában, a Fede- ralistban közzé tettek, lehetetlennek nyilvánítva, hogy a hatalmak egymás irányában úgy elkülöníttessenek, mint az előttük is orakulumszerü Montesquieu tanította és az egyes államhatalmak közt különböző kapcsolatok szükségességét vitatták, egy-egy államhatalomnak főfunkcziója mellett a másik államhatalom funkcziójára való befolyását követelték. «Ott vannak csak a szabad alkotmány elvei fölforgatva, mondta Madison a Federalist 47. számában, a hol az egyik államhatalom egész ereje ugyanabban a kézben van, amely a másiknak egész hatalma fölött rendelkezik». (Lásd bővebben munkám: Újkori Alkotmányok I. köt. 13. §.) Az amerikai unió több állama mindennek daczára egyenesen fölvette alkotmánylevelébe Montesquieu tételét, hogy a három államhatalom elválasztassék, sőt Massachusets indokolta is alapjában ugyanazzal, amivel Montesquieu, az egyének szabadságának fenntartásával, mit azonban így fejezett ki: «hogy ebben az államban ne emberek, hanem a törvény kormányozzon». Az elmélet másik fő nehézségének bírálata és javítása Francziaországból jött, habár annak 1791. alkotmánya szintén formailag proklamálta Montesquieu elvét s Mirabeau annak alapján védte egyik legnagyobb, de elméletileg meg nem győző beszédében a királynak, mint a végrehajtó hatalom birtokosának vétóját. E nehézség, a mint fennebb már érintők, abból áll, hogyan legyen lehetséges, hogy az alsóbbrendű végrehajtó hatalom a törvényhozót vétójával irányozza. 50