Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
24 Az erkölcsi erő véghez bírja vinni, hogy az egyes állam- hatalom, parlament, államfő, minisztérium fizikai és jogi erejét önmaga mérsékelje, korlátozza, valahányszor azt az egésznek, az államszemélyiségnek összhangja megkívánja, véghez bírja vinni, hogy a szuverén akarat külön folyamatai, a törvény- hozás, végrehajtás és az államfői irányzás, megtartva jogi önállásukat és elkülönültségüket az államszemélyiség mozzanataivá simuljanak egybe. A parlamentáris alkotmány létezése és működhetése ily erkölcsi erő meglételétől függ. Lényege abból áll, hogy a parlamentnek rendszerinti fölénye daczára az államfő és a végrehajtás fölött, az állam- hatalmak jogi külön váltsága és önállósága fenntartatik, de ügy a parlament fölénye, mint a többi államhatalmak önállósága az állam eszméjétől irányzott erkölcsi erő fensőbb hatalma alatt állónak ismertetik el. Az északamerikai köztársaság prezidencziális alkotmánya, valamint a csak a felelős, de nem parlamentaris kormányu mérsékelt monarchia ellenben a hatalmak szoros jogi elkülönülését tartják fenn, az első azért, mert a nép nem bízik törvényhozó és végrehajtó képviselőinek erkölcsi erejében, az utóbbi mert a parlament és a minisztérium az államfővel funkczionális tekintetben egyenlő rangra nem bírtak emelkedni. A hol az állam az erkölcsi erőbe helyezi léte végső rugóját, mint a parlamentáris kormányzatban, pszichikai és ethikai tekintetben elérte a legmagasabb fokot, működése a legszabadabbá válik7s ha a szabadság e színvonalán eszméjének megfelelő életet is bir folytatni, megvalósítja az erkölcsinek legnehezebb tárgyát, az egyetemes és tárgyilagos jót, de egyszersmind nagy veszélyeknek teszi ki magát, mert az erkölcsileg helyes soha sem teljesen biztos és világos s az erkölcsinek nevében nem egyszer vittek végbe az államok erkölcstelen, erőszakos tényeket. Az államnak fizikai és jogi erőkre alapítása mellett, minta prezidencziális alkotmányban s azokban a monarchiákban, a melyek a végrehajtó hatalomnak csak jogi felelősségét ismerik s a parlamenteket szorosan törvényhozó funkcziókra szorítják : az állam működési szabadsága kötött lesz, — mert szervezete merev, — az állam megvalósította jónak pedig kisebb 46
