Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
19 szervek egymás irányában nem képviselnek önálló erőt, mert mindannyi a középmódúak társadalmi csoportjának megbízottai, ép úgy mint az absolut fejedelem törvényhozó és kormánytanácsa csakis a fejedelemtől függ s vele szemben önálló erőt nem képvisel. Ugyanis nemesség, polgárság, tőkések, munkások egy más irányban valóságos, nemcsak a szuverén akarattól kölcsönzött erőt bírnak kifejteni; a hol továbbá örökletes dynasztia van, annak szintén múltjánál, vagyonánál, összeköttetéseinél fogva van nyomatéka, nemcsak annál a hatalomnál fogva, melylyel formailag felruháztatott; e formai hatalom a felelőtlenséggel párosulva mindenesetre még inkább sajátos természetű erővé teszi a királyt. A hatalmak ily elválása azonban, midőn a szuverén akarat mozzanatait a társadalom különböző elemei hozzák létre, nyilván több, mint a szuverén akarat mozzanatainak belső megkülöm- böztetése, vagy akár külön szervekre válása. Képlegesen úgy írhatni le e külömbséget, hogy az akarat mozzanataiban az államnak bizonyos életműködései, szóval fiziológiai jelenségei, funkcziói vannak előttünk. De ez életműködések külön szervekre is bomolhatnak, miáltal az állam alaktani (morfologikus és boncztani) átváltozáson megy keresztül, csakhogy az életműködések szervei és alakjai még mind egynemű anyagból, szövetből képezvék, mint teszem a puhá- nyoknál a mozgás, a táplálkozás, a lélegzés már külön szervek utján történik ugyan, de e szervek egy állományúak, ellenben a a gerinczeseknól a mozgás, a táplálkozás, a légzés szervei állományukra, szövetükre nézve külömböző elemeket (csont, porcz, hús) mutatnak, vagyis a szervek már nemcsak boncztani, hanem szövettani (histologikus) szempontból is külömböznek. A szuverén akaratnak mozzanatai, funkcziói az állam élettani, vagy lelki jelenségekről lévén szó, lélektani, a szervek ellenben boncztani, a külömböző társadalmi elemekből összetett szervek szövettani külömbségeit tartalmazzák. Montesquieunek az államhatalmak elválásáról szóló tana az elválás e külömböző alapjait, okait összekeveré és először az élettani (helyesebben lélektani) külömbségekből kiindúlva a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmakat nyeri, további fejtegetése 41
