Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)

Az ügyvédség szervezete. Dr. Nagy Dezső és Dr. Márkus Dezső beszédei 1892. deczember 1. [80., 1893]

15

rabb szervezzük. Ahhoz, hogy a jogvédelem a maga hivatását betöltse, tovább kell mennünk.

Mikor Poroszországban 1848-ban az alkotmány kivívásával a szabad ügyvédséget is követelték, mit Nagy Dezső említett fel az előbb, akkor ugyanezen zászlóra fel volt írva a vádelvre alapított bünper; s ezt meg is kapták a poroszok, de ez meghozta a maga hátrányos kinövéseit is és én azt hiszem, hogy ezzel a vádperrel szemben az ügyvédségnek igen nagy, igen széles jogkör és magasztos hivatás jut. Nekünk arra kell majdan törekednünk, hogy a váddal szemben a közvédői szerep ugyanazon jogkörrel az egész eljáráson érvényesüljön a magyar bűnvádi eljárásban. Akkor a magyar ügyvédségnek alkalma fog nyílni annak igazolására, hogy az ő hivatása nem a perelőkészítés, hogy az ő hivatása nem arra való, hogy magát bármely jogtalanságért exponálja, hanem hogy az ő hivatása valódi jogvédői hivatás.

Hogy az ügyvédség nem mandatum, a mint ezt t. Bleuer tagtárs úr a múlt alkalommal mondotta, úgy hiszem, könnyen érthető, mert nem lehet hivatása, hogy csak a fél helyett, hanem az, hogy a fél érdekében, mellette és akarata ellenére is (persze javára) működjék, a mint ellene működhetik ma a bűnvádi eljárásban, midőn az ügyvéd védencze ellenére is jogosítva van felebbezni; akkor bekövetkezhetik az az állapot, hogy az ügyvéd valósággal a jogok védője az egyesekkel szemben. És ugyanez fog bekövetkezni, ha a közigazgatási eljárásban is behozzák a jogvédelem rendszerét; ha ezen országból jogállam lesz, akkor az az állapot, hogy az ügyvédségnek elég tennivalója nincsen, hogy az ügyvédség kénytelen egy silány munkát végezni, akkor az az állapot, hogy az ügyvéd kénytelen végezni ügynökök és kereskedősegédek munkáját, le fog tűnni s akkor Beichard t. barátom nem fogja azt mondhatni, hogy az ügyvédség hivatása csak a per előkészítésére szorítkozik.

De azt is mondja Beichard t. barátom, hogy hiszen az ügyvédség köztisztség, abban, hogy a biró állapítja meg a diját, ebben is nyilvánul ad az ügyvédség köztisztségi jellege. Az állam kivételes helyzetet ad az ügyvédnek, nem engedi, hogy ő maga állapítsa meg díját, hanem oda teszi a bírót és azt bízza meg, hogy mérlegelje az ügyvéd munkáját.

Hát én ebben köztisztségi szerepet nem látok. Ellenkező271