Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Az ügyvédség szervezete. Dr. Nagy Dezső és Dr. Márkus Dezső beszédei 1892. deczember 1. [80., 1893]
12 azzal, hátha az a numerus clausus még sem oly illiberalis, még sem olyan — bocsánat, hogy e drastikus kifejezést használom — mumus, a milyennek azt nálunk festeni szokták, hanem ellenkezőleg, kötelességünk azokkal az érvekkel, melyek a numerus clausus behozatala mellett elősoroltattak, érdemileg foglalkozni. Magyarországgal nem foglalkozhatom, mert bár én is teljes tisztelettel viseltem minden hagyomány iránt, mely hazánk dicsőségére emlékeztet, nem találtam a magyar ügyvédség történetében egyetlen példát sem, mely a régi magyar ügyvédséget úgy állítaná elénk, mint valamely követendő példát vagy mintaképet, melynek alapján azt szervezhetjük. — A magyar ügyvédség bővelkedett kitűnőségekben a múltban és jelenben, de ezek nem az ügyvédség hivatása terén szerezték igazi érdemeiket, hanem a politikai téren, az alkotmány védelme terén; de hol magyar ügyvédeknek az ügyvédi hivatás teljesítésével szerzett érdemeiről van szó, ha azt keressük, hogy a törvénykezésben hol szerezték a magyar ügyvédek érdemeiket, erre példát éppen sajátos viszonyainknál fogva nem találok és sajnálattal kell lemondanom arról, hogy ennek alapján fessem ki a magyar ügyvédség jövőjét. Ami Eeichard tagtársunk előadását illeti, most erre térek át s ha megengedik, ennek kapcsán Nagy Dezső előadására is még visszatérek. Én sorba iparkodom venni azon érveket, melyeket B. a numerus clausus mellett felhozott és azok kapcsán fejtem ki saját álláspontomat. Eeichard t. tagtársunk előadása azon benyomást teszi rám önkénytelenül (mert ő azt mondta, hogy nem a kenyér-kérdés behatása alatt dolgozta ki), hogy az azon mozgalomban találja csiráját, mely ezen évben, s tán régebben is, különösen a fővárosban nagy hullámokat vert fel; és ha a magyar ügyvédség helyzete kielégítő volna a nagy szám mellett is, akkor senkinek eszébe nem jutott volna felhozni a numerus clausust mint oly eszközt, mely az ügyvédség szervezésének leghelyesebb módját képezi. Eeichard t. barátom azt mondja, hogy számszerűleg is nagyon könnyen kimutatható, hogy miért kell numerus clausus? A nemzeti munkaerőt — úgymond — megfelelően fel kell osztani. Amint ki lehet számítani, hány bíróra van szükség, épp 268
