Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Neuman Ármin: A korlátolt felelősségre alakúlt társaságokról szóló 1892. évi német birodalmi törvényről [77., 1893]
14 esetében és a mennyiben a társasági czél elérése lehetetlen, vagy ha a társaság viszonyaiban rejlő egyéb okok a feloszlásra fenforognak, bírói ítélet által; ezenfelül az 1889-ki német birodalmi szövetségi törvény 79. §-ának analógiájához képest a törvény rendőri feloszlást is ismer, ha t. i. a társaság törvényellenes határozatok vagy az üzletvezetők törvényellenes cselekvényei által a közjót veszélyezteti, akkor a 62. §. szerint a társaság a közigazgatási peres eljárás szabályai szerint lefolyt tárgyalás alapján minden kártérítési igény mellőzésével felosztható; a felszámolás, a mennyiben a társasági szerződés mást nem rendel, az üzletvezető tagok által eszközölhető; a felszámolói megbízás csak akkor vonható vissza a bíróság által, ha a felszámolókat ő rendelte ki, külömben a jog csak a társaságot illeti meg. Á 6. fejezet (76—82. §-ig) zárhatározatokat tartalmaz. Itt különösen kiemelendő, hogy a törvény a részvénytársaságnak korlátolt felelősségre alakult társaságra való átalakítását igen megkönnyíti, azokat ugyanis bizonyos feltétel mellett a felszámolás alól feloldja : más társaságoknak átváltoztatását illetőleg különösen azért nem intézkedik, mert ezeknél és pedig a közkereseti és letéti társaságoknál a felszámolás kötelezöleg nincsen előszabva, ezen társaságoknál tehát az átalakulás minden nehézség nélkül eszközölhető; a 80—82. §. szerinti évi fogházzal és 5000 márkáig terjedhető pénzbírsággal sújthatok; azon üzletvezetők és más társasági tagok, kik a bíróságnál a társasági szerződés bejegyzése alkalmával vagy pedig az alaptőke felemelése esetén a befizetések tekintetében, tudva hamis előadásokat tettek, 2. ha az alaptőke leszállítására vonatkozó bejegyzés kieszközlése okából a bíróságnál a hitelezők kielégítését vagy biztosítását illetőleg tudva valótlan nyilatkozatot tettek, 3. ha az üzletvezetők, felszámolók vagy a társaság egyéb közegei nyilvános közlésekben a társaság vagyoni állapotát tudva, valótlanul előadják vagy elfátyolozzák (verschleiern); az említett büntetéseken kívül a polgári jogok elvesztése is kimondható; enyhítő körülmények fenforgása esetén a büntetés csakis pénzbírságra szorítható; ezenfelül a társaság üzletvezetői és felszámolói 3 hónapig terjedhető fogsággal és emellett 500 márkáig terjedhető pénzbírsággal büntethetők, ha a törvényben megkívánt esetekben a társaság ellen a csődnyitást nem indítványozzák. 200
