Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Reichard Zsigmond: Az anthropologikus büntetőjogról [72., 1892]
21 normálisokra és az abnormisokra. A bűnösök ezen osztályozásából természetesen következik az, hogy az egyik osztálylyal szemben a büntetőrendszer alapelve a reparatio legyen, a másikkal szemben pedig az eliminatio. Ezzel befejeztem tisztelt teljes ülés a három kérdés tárgyalását, a mit czélomnl kitűztem. Befejezésül még csak egy oldalát a kérdésnek szeretnem kiemelni. Az anthropologikus büntetőjog elveinek elterjedését ugyanis úgy egy szokás gyakran felfogni, hogy az nem egyéb, mint «az akaratszabadság tagadásának behatolása a büntetőjogba». Szabad legyen tehát a kérdésről ezen vonatkozásban is nehány szót szólnom. Bizonyos az, tisztelt teljes ülés, hogy az anthropologikus büntetőjog kifejlődése ugyanazon szellemi áramlatnak egyik következménye, mely a determinismust, az akaratszabadság tagadását létrehozta. Mindkét tan abból indul ki, hogy az emberi élet és lélek és a társadalmi élet összes jelenségei egymással és a létező egyéb jelenségekkel ép úgy okozatossági viszonyban vannak, mint a szervetlen létezők jelenségei. Ebből kiindulva jut a deter- minismus ahhoz a tételhez, hogy az ember összes lelki jelenségei okok eredményei lévén, nem lehet azt állítani, hogy ezen jelenségek között egy más jelenségek által nem okozott akarat, tehát szabad akarat létezik. Ugyanebből kiindulva jut az anthropologikus büntetőjog oda, hogy a bűncselekvények és a bűnös természet okok eredményei lévén, ezen okokat kell kutatni és ezen okok megtalálása után lesz esetleg lehetséges azok ellen valamit tenni. Az anthropologikus iskola alapelve tehát a determinismus tanával összefügg annyiban, hogy a determinismus elve szerint az emberi cselekmények egyik csoportjában sem képez ható okot az akaratnak u. n. szabadsága, és ennélfogva nem képez ható okot a bűncselekvény elkövetése tekintetében sem. Egyébben azonban a két elv egymással össze nem függ. Az anthropologikus iskolának mindazon eredményei, a melyek a bűnös természetére, a bűncselekvény mivoltára és a büntetőrendszer alapelveire vonatkoznak, alsóbb rendű igazságokat képeznek, mint a determinismus kérdése és azon alakjukban, a melyben ma for- mulázva vannak, megállhatnak az akaratszabadsági elv mindkét felfogása mellett. Lombroso azon elvét pl. hogy a bűnösség ata21
