Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Neuman Ármin: A korlátolt felelősségre alakúlt társaságokról szóló 1892. évi német birodalmi törvényről [77., 1893]
8 zott jelleget nélkülözve s a legkülönbözőbb alakításnak kitétetnék oly annyira, hogy lényeges viszonyaiban a részvénytársaság természetét öltené magára, a nélkül, hogy azon korlátokhoz volna kötve, melyeket a részvénytörvény az érdekeltek megvédése okából itt felállítani szükségesnek tartott; de nagyon valószínű, hogy ily constructio ezenfelül a gazdasági szempontból annyira fontos közkereseti társaság létalapjait megdöntené, mert a közkereseti társaságra vonatkozó legfontosabb intézkedések csak a tagok korlátlan felelősségéből folynak; ezen alapszik az egyes tagoktól várható buzgó tevékenység a társaság ügyeiben, csak ez oka annak, hogy a tagokban beálló minden változás csak az összes tagok beleegyezése mellett történhetik: innét magyarázható, hogy valamely tagnak felmondása, halála, csőd- bejutása vagy cselekvési képességének megszűnése a társaság feloszlatását vonja maga után. Korlátolt, még pedig a kikötött betétre szorított felelőséggel alakult társaságoknál a tagok egyénisége nem léphet annyira előtérbe, hogy azokra az említett törvényintézkedések alkalmazása indokolva lehetne. Mások, és pedig különösen Hammacher szerint, az új társaság lényegében tőketársaság volna, mégis a pótbefizetések elvének kibővítése (u. n. Zubussesystem), vagyis a német Gewerkschafthoz való simulással lépne a mai részvénytársaság helyébe. A. porosz jogi bányatársaság typikus sajátsága, mely a többi német államokban is alapvető lett — de az osztrákbányatörvényben is kifejezésre jut — abban áll és abban különbözik a részvény- társaságoktól, hogy a tagokat idő és mérv tekintetében nem korlátolt hozzájárulásoknak veti alá, amennyiben t. i. a vállalat szükségletei a folyó bevételekből nem fedezhetők a tagok pótfizetésekre (Zubusse) kötelesek; a mindenkori szükséglet általánosságban tárja fel a pótfizetés mérvét, melyhez az egyes tagok azon arányban tartoznak hozzájárulni, melyben az általuk birt kuxok mennyisegéhez állanak. Ezen hozzájárulások egyszerű szavazattöbbséggel határozhatók el, a póthozzájárulási összegekért pedig az egyes tag a társulattal szemben személyesen és egész vagyonával felelős, a hitelezőknek csak a társasági vagyon nyújt fedezetet; ha a tag a kuxot szabadon elidegeníti, akkor aszerint, a mint ingó vagy ingatlan kuxról van szó vagy az átiratás tekin- tében tett ajánlatra vagy a történt eladás élőt elhatározott pót194
