Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Neuman Ármin: A korlátolt felelősségre alakúlt társaságokról szóló 1892. évi német birodalmi törvényről [77., 1893]
6 ezen társaságok az individualistikus alakítástól, mely sajátképi lényegüknek leginkább megfelel, csak azért kizárva, mert a korlátlan felelősség ónsúlyát el nem bírják? Nem lehetne-e a korlátolt felelősség elvét oly irányban tovább fejleszteni, hogy ott is érvényesüljön, hol a társasági czél csak a tagok szorosabb összeköttetése és azoknak szabadabb térengedés által érhető el legjobban? Számos esetekben a társulás szükségessége a résztvevők akaratától függetlenül áll be. így pl. ha valamely ipar- vállalat több örökösre száll át vagy ha a hitelezők kénytelenek adósuk üzletét átvenni és folytatni. Vájjon mindezen esetekben a résztvevők a korlátlan felelősség ónsülyja alól csak akkor menekülhetnének, ha az egyesülés lényegének meg nem felelő részvénytársasági alakot választják ? Ezen kérdések, t. teljes ülés, foglalkoztatták huzamos idő óta a német jogászokat és ezen jogi problémát oldotta meg, még pedig nézetem szerint sikeresen, az 1892. április 20-ki német birodalmi törvény. Már az 1884-ki német törvény indokaiban ki lett emelve, hogy ezen törvény önálló lezárt egészet nem képezhet, hogy annak alkotása a kereskedelmi törvénynek czélba vett revisióját meg nem akaszthatja és hogy ezen revisió feladatát fogja azon nagy horderejű kérdés megoldása is képezni, vájjon lehet-e a most fennálló jogi formákkal mind azon vállalatoknál beérni, melyek tőkeegyesülést igényelnek; vagy pedig nem volna-e szükséges azokat a bányatársaságok mintájára egy új alakzattal kibővíteni. Ezen kérdés tisztázását nem csekély mérvben mozdították elő a német gyarmati vállalatok és a német répaczukorperek feletti jogi discussiók. A gyarmati vállalatokat az 1884-ki német részvénytörvény szigorú intézkedése alá terelni nem lehetett; már az alaptőke fix összegben való előzetes megállapítása itt nagy nehézségekbe ütközött. Előre nem látható elemi csapások, az őslakók rombolási ösztöne, a föld jövedelmezőségének bizonytalan és ismeretlen volta; mind meg annyi tényező, mely a szükséges üzleti tőkének előzetes kezelését lehetetlenné teszi és tényleg a német védterületek jogviszonyaira vonatkozó 1888. márcz. 19-ki birodalmi törvény ezen vállalatokat a részvénytörvényen kívül állóknak jelentette ki. A német szövetségi tanács 192
