Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Liszt Ferencz: A jövő büntetőjoga [76., 1892]
19 volna többet néhány heti fogháznál. Mondják ugyan, és ez igen jellemző, hogy a dologházban való tartózkodás nem büntetés, hanem rendőri biztonsági intézkedés, és hogy czélja nem a megtorlás, hanem a javítás. Csudálatos egy nézet, mely igen különös folyományokkal bír. Hisz magam is hallottam, hogy elitéit csavargók azért, mert a katonaságnál szolgáltak, háborúban resztvettek és érdemjelekkel bírtak, jutalomként küldettek a dologházba. Ez a nézet teszi lehetővé azt, hogy valamely kisebbszerü vétség miatt egészen szigorú büntetés alkalmaztassék. A dologház, daczára annak, hogy nem fegyintézet, mégis úgy, sőt még jobban hat, mintha az volna. Ezt legjobban bizonyítja, hogy a mi nagynémetországi gonosztevőink sem a fegyháztól, sem a fogháztól annyira nem félnek, mint a dologháztól, és hogy nagyobb szégyennek tartják a letartóztatást ebben, mint azokban. És a ma uralkodó felfogás mégis megférönek tartja az igazsággal azt, hogy a dologház büntetése valamely egész csekély kihágásra alkalmaztassék. A dolog érdemében mi evvel egyetértünk és nem helyezünk súlyt area a szó vitára, hogy az intézet fogháznak, vagy a dologháznak neveztetik-e. Kívánjuk azonban az intézmény kiterjesztését a lopásra, a kerítésre és egyéb vétségekre, valamint azt, hogy annak tartama öt évre és még továbbra kiterjesztessék. E kérdésekről sokat lehet beszélni •és épen nem valószínűtlen, hogy ezekre nézve egyetértés fog eléretni. A fennálló jog azonban már meghódolt a mi alap- gondolatunknak a tekintetben, hogy a büntetés mérve nem a tett, hanem a tettes jelleme és egyénisége alapján szabatik ki. A második példa, melyre hivatkozom, az ifjú bűnösöké. A porosz igazságügyminiszter pl. nemrég utasította az állam- ügyészségeket, hogy fiatal bűnösökre hosszabb tartamú büntetéseket hozzanak javaslatba, mint felnőttekre ugyanazon körülmények közt. Ezen rendelet azon igen helyes megfontolásból indult ki, hogy a fiatal kedélyre a nehány napi elzárás inkább károsan bat, mint hasznosan, — míg a hosszabb idejű büntetés a fiatal bűnöst esetleg hasznos emberré teszi. A bíróságok azonban részben vonakodtak az ily irányú ügyészi indítványoknak engedni, és abból indúltak ki, hogy a fiatal kor inkább enyhítő, mint súlyosító körülményt képez, a miben a fennálló jog szempontjából igazuk is volt. Mit gondolt 2* 153
