Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Vázsonyi Vilmos: A szavazás decentralisatiója az országgyűlési képviselőválasztásoknál [75., 1892]
25 űenkor tüzetesen indokolva a változtatásokat. Kitűnik e rendeleiek szövegéből, hogy a változtatások rendesen az érdekeltek kérelmére és nem a kormány kezdeményezésére történnek. Szolgáljon a törvény rendelkezésének megvilágítására néhány rendelet példa gyanánt. Az 1891 márcz. 26. királyi rendelet Brozolo községet, minthogy 126 választója van, kiszakítja Mareorengo szavazó körből és önálló kör gyanánt szervezi. Az 1891 ápr. 12. királyi rendelet Olbat, melynek 73 választója van, minthogy Martina Ólba szavazó körrel nagyon nehéz közlekednie, önálló szavazó körré alakítja. Az 1891 április 12. királyi rendelet Cam- pagnola Cremascat kiveszi Casaletto Vaprio szavazó körből és Cremosano körhöz csatolja, mert ehhez közelebb esik, stb. Anglia a szavazó körök alakítását önkormányzati feladatnak tekinti. Az 1872-ik évi Ballot act értelmében e jog városokban a városi hatóságot, vidéki választó kerületek tekintetében a megyét illeti, mely a békebirák évnegyedes ülésein határoz. A megalakult szavazó körök lajstromát a városi és megyei hatóságoknak a belügyi államtitkárhoz kellett felterjeszteniük, a ki jelentest tett e tárgyról a parlament mindkét házának. Minden változtatásról, mely a szavazó körök kérdésében történik, a belügyi államtitkárt esetről-esetre értesíteni kell. (5. ez.) Az 1888-ik évi Local governement act, mely a békebirói megye mellett egy új, hatalmas, választáson alapuló megyét szervezett, a választott county council hatáskörébe utalta a szavazó körök alakítását. (3. czikk. 12. §.). Ugyanezen törvény kimondta azt is, hogy a megyei jogú városnak '(county borough) nincs joga a választó kerületet szavazó körökre osztani, valamint más, a megyéket a választási eljárás terén illető jogokat gyakorolni. (34. ez. 6. §.) Önkormányzati teendőnek tartja a szavazó körök létesítését Portugália is, de e czélra, valamint egyáltalán a választások vezetésére, minden concelhoban (járás) egy külön bizottságot szervez commissao de recenseamento név alatt. A bizottság határozata ellen, ha a törvényesség szempontjából kifogás alá esik, nyitva áll a birói felebbezés útja. Egyik rendszer keretébe sem sorolható az a sajátszerű eljárás, melyet Románia a negyedik választói testület szavazó köreinek megállapításával követ. A negyedik választói testület csak a vidéken alakul meg és az első háromtól eltérően kétfokú válasz119
