Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Vázsonyi Vilmos: A szavazás decentralisatiója az országgyűlési képviselőválasztásoknál [75., 1892]
20 röknek lehetőleg egybe kell esniök a községekkel (1869 május 31. törvény 6. czikk). Ezt az alapelvet részletesebben fejti ki az 1870 május 28. választási szabályzat, melynek 7. pontja kimondja, hogy a nagyobb községek több szavazó körre osztatnak, a kicsinyek szomszédos községekkel egyesítve alkotnak szavazó kört és egy szavazó körben 3500 lakosnál többnek lennie nem szabad. A szabályzat nem határozza meg tehát, hogy mekkora minimális népességgel kell egy szavazó körnek bírnia, hanem csupán a népesség maximumát állapítja meg. Minden község, melynek 3500 lakosa van, ennek következtében feltétlenül önálló szavazó kör, de egyáltalán nincs kizárva, hogy kisebb népességű községek is külön szavazó kört képezzenek. A népességszám alapúi vétele a szavazó körök alkotásánál sajátos német rendszer ; csak a birodalmi választási törvényben és egyes particularis államok választási törvényeiben látjuk megvalósítva. így Württemberg 1882 junius 16. törvényével teljesen a birodalmi választási eljárást adoptálta a szavazási decentrali- satio kérdésében. Bajorországban is fennáll az alapelv, hogy lehetőleg minden község külön szavazó kör legyen és a 2000 lakossal bírók feltétlenül önállóan járulnak a szavazáshoz. Legpontosabban szabályozza a szavazó körök alakításának normáit Poroszország: minden község, melynek 750 lakosa van, önálló szavazó kör, minden község, melynek 750 lakosnál többje van, több szavazó körre oszlik. (1848 május 30. törvény 5. és 6. czikke.) A porosz választási eljárás tehát nemcsak a szavazó kör népességének maximumát állapítja meg, mint a birodalmi törvény, hanem minimumát is.* Nemcsak a választók számát, hanem a szavazó kör sugarát is alapúi veszi a szavazási decentralisatiónál Anglia. Az 1883. évi Corrupt and illegal practices prevention act 47. czikke értelmében a szavazó körök alakításánál figyelembe kell venni, hogy a választónakk a szavazás megejtésére lakhelyétől három mérföldnél távolabbra ne kelljen mennie és minden szavazó körben legalább 100 választó legyen. Mindez csak vidéki kerületekre áll. Városi választókerületekben a szavazó kör sugara legfeljebb egy * Poroszországban és Bajorországban, a választás két fokon történik, Az ismertetett rendelkezések az elsőfokú választásra vonatkoznak. 114
