Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)

Nagyiványi Fekete Gyula: A dologház és lakói [65., 1891]

Könnyű már most rámutatnunk a csavargás következményeire. Miután a csavargó vagyonnal nem bír és munkával nem keresi meg kenyerét, hogy mégis megélhessen, — kénytelen koldulás és lopáshoz s más bűnös eszközökhöz folyamodni. De a csavargás legnagyobb veszedelme abban rejlik, hogy mivel a csavargót sem családi kötelék, sem a munka sikere, sem az állandó tűzhely vonzereje nem érinti — a fennálló társadalmi életrend is közömbös rá nézve. A csavargó, kinek soha semmi veszteni valója nincs, ki nyugodtan nézi a nagy gazdasági csapásokat, mert súlyokat nem érzi, örömmel lesi a nagy politikai rázkódtatásokat, legcsekélyebb zajra előtűnik búvhelyéből, minden rendbontóval szövetkezik, mert a béke és rend megszűntével kezdődik az ő aratása.* Épen azért az alkotmány s a tényleges jogrend ellenségei mindig a tett biztos embereit találják mega csavargókban. A csavargó az emberi nem által ezredeken át összegyűjtött kincseket egy éjjel képes martalékává tenni és csak azért, mert elhamvasztásukban gyönyörét találja.

Nézzük a koldusokat. A koldus hasonlóan veszedelmes lény a társadalomra nézve, azért ép oly mérvben vonja magára figyelmünket, mint a csavargó. A munkaképes koldus jogellenesen csikarja ki a társadalom vagyonos osztályai jövedelmének egy részét. Mutatja a tapasztalat, s csak egy pillantást kell vetnünk az európai népek büntető törvénykönyveibe és meggyőződünk arról, hogy a koldus a végből, hogy munka nélkül könnyen és jól megélhessen, az erőszaknak, vagy a csalásnak valamely módját alkalmazza. Ott látjuk őt, a mint érdemetlenül könyörületet és részvétet kelt embertársaiban, majd letéve a ravaszság álczá- ját, rabló módjára, fizikai erejére támaszkodva, megfélemlíti áldozatát, vagy ha kell addig tolakodik, míg eléri azt, mit keresett. Ez alapon a munkaképes koldus keresete ép oly törvény- ellenes, mint a csalóé vagy rablóé, — s itt rejlik a represszió alkalmazásának gyöke. Koldus és csavargó közös bűne a megélhetést biztosító munka megvetése. A szokásos koldus és az ügyes csavargó rendkívüli rafinériával tudja elpalástolni mult* Nul intéret ne l’attache au maintien de l’ordre, qui у est établi que ses ébranlements ne l’atteignent pás, et que n’ayant rien a perdre aux bouleversement sociaux, il es^toujours porté á у aider dans l’espoir d’y gagner quelque chose, — mondja Homberg. Id. m. 22. 1.

87

7