Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Lányi Bertalan: A bányamívelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal [64., 1891]
18 szorul s a bányajog vezérelvek természetes alapját a társadalom gazdászati organizmusában ellentétes irányban működő, de az állam jogrendező és erdekkiegyenlítő hatalmánál fogva egyensúlyba hozott erőtényezők egymásra hatásában keresi. E tekintetben csupán a nálunk is érvényes 1854. évi ausztriai általános bányatörvény maradt hátra, a mennyiben daczára annak, hogy a regalitás elvét már az 1849. évi osztrák javaslat is mellőzte, továbbra is a bányaregálét tartotta fenn a bányajog alapelveiűl. Az említett törvény a bányafőúri jog (bányaregálé) alatt azt a fejedelmi jogot érti, melynélfogva bizonyos, természeti telepeken előforduló ásványok a fejedelem kizáró rendelkezésének tartatnak fenn. Az ilyen ásványok fenntartott ásványoknak neveztetnek (3. §.). Miután pedig a kérdésben forgó ásványokra vonatkozó rendelkezési jognak a fejedelem hatalmi körébe concentrálása egymagában vajmi keveset lendítene a szabad bányamíveléshez fűzött közgazdasági érdekeken, a törvény kimondja azt is, hogy a ki törvény szerint ingatlant szerezhet és birhat, az bányaművelési jogosítványok nyerésére és bányák birtokának szerzésére is képes (7. §.). Látni való tehát, hogy az ausztriai általános bányatörvény is a bányaművelési szabadságot tartja szemelőtt, de hogy azt lehetővé tegye, s e végből a bányaművelési jognak a földtulajdontól való elkülönítését indokolja: a bányaregálé eszméjét állítja fel, de csakis azért, hogy az annak tartalmába implikált kizáró rendelkezési jogot egy későbbi dispozicziója által ellensúlyozza, s czélját kerülő líton érje el. Természetesnek kell tehát találnunk, hogy az 1854. évi bányatörvény reformját czélzó 1876. évi osztrák bányatörvényjavaslat, valamint az 1881. évi boszniai bányatörvény teljesen eltért a bányaregále tarthatatlannak bizonyult álláspontjától. Hasonló irányt kell követnie a megalkotandó magyar bányatörvénynek is. A czél, mely felé törekednünk kell, abban áll, hogy a múltak tapasztalatain okulva s a szükséghez képest az eddigi jogfejlődés vívmányait felhasználva, a bányajog rendszerét oly alapra fektessük, mely a bányamívelési jog önállósításában a modern társadalom tulajdon rendjéhez illeszkedik s mely a bányamívelési jog önállóságának létfeltételeit az egyéni tulajdonnak a közjó érdekében aprioristice lefoglalt ele78
